|
Ha Andrénak jó, akkor talán nekünk is jó lesz! Így gondolkodtunk a Kia Sorentóról, végül nem is csalódtunk benne. Hiába Agassiról köztudott, hogy autóbolond, akármibe azért mégsem ül bele! Mi is csak attól féltünk, hogy az amerikai és az európai igények eltérnek egymástól, de aztán kiderült, hogy amit szeretnek az óceán túlpartján, azt kedvelhetjük mi is. Amúgy a Kia sem ma kezdte a terepjárást, a Sportage már több mint egy évtizede rója az európai utakat, igaz azt Németországban is készítették.
 |
| A Sorento az egyik legformásabb terepjáró |
Na de térjünk vissza ehhez a hatalmas monstrumhoz, amely a divatterepjárók kategóriájában hódít. A Sorento külseje több mint megnyerő, szerintünk az egyik legformásabb terepjáró. Persze presztízse kisebb, mint egy Mercedesnek, vagy BMW-nek, de azért ezek mellett sem kell szégyenkeznie a tulajdonosának. Pedig semmiféle sztár-formatervezőről nincs szó, a részletek mégis kellemesek, és az összhatás is igen-igen jó.
 |
| az összhatás jó |
 |
| kellemesek, |
 |
| A részletek |
Mivel a Sorento egyik fő piaca az USA, ezért a fejlesztések folyamán különösen nagy hangsúlyt kapott a kényelem és a felhasználóbarát kialakítás. A 2710 mm-es tengelytáv öt személy számára is fejedelmi utazási lehetőségeket biztosít, egyedül a 'beszállás nehézkes a magas padlószint miatt. A műszerfal és középkonzol letisztult, ami nem egyszerűséget, hanem sokkal inkább magas szintű ergonómiát jelent. Persze biztos lesznek olyanok, akiknek nem tetszenek majd a műanyag fabetétek, vagy a nagyobb méretű gombok, de ez Amerikában teljesen természetes. Különösebb bajunk egyébként nekünk sem lehet ezzel. Nem lenne népszerű az újvilágban a Sorento, ha hiányoznának a pohártartók és a rekeszek belőle, így az előbbiből öt, utóbbiból számtalan mennyiség áll a rendelkezésünkre. A felszereltség pazar, pedig tesztautónk a rendelhető legcsumpibb volt, mégis széria a klíma, volt benne 2 légzsák, első-hátsó ködlámpa, ABS, szervokormány, stb...
 |
 |
 |
És természetesen mivel terepjáróról van szó: a kapcsolható összkerék-hajtás felezővel és automata hátsó difizárral. A rendszernek köszönhetően a Sorento normál országúton hátsókerék-hajtású, ami jelentős üzemanyag-megtakarításhoz vezet. Pedig a 2.5 literes common-rail dízel amúgy sem nagy étvágyú, annál inkább nyomatékos és nagy teherbírású. A 140 ló könnyedén viszi a tekintélyes méretű kasztnit, a zajszint végig elfogadható, a rugózás amerikásan lágy. Ennek terepen vesszük nagy hasznát, a Sorento magabiztosan tör előre, miközben az utasok nem éreznek jelentős különbséget az út minőségében. Ráadásul nehéz terepen is csak egy kapcsolót kell elfordítanunk, és az összkerék-hajtás kiránt minket a bajból.
A teszt folyamán rájöttünk, hogy Agassi nem csak pénzért vállalta a Kia reklámozását, hiszen egyrészt kiváló utazóautó, ráadásul még terepen is elboldogul. Ára pedig, a konkurenciához képest a béka feneke alatt van.
|
