Amerikai álom - Mercedes ML320 CDI

20 millió forint? Szép kis summa! Egy átlag magyar - köztük én is - leginkább csak álmodozni szokott ennyi pénzről. Pedig jobban belegondolva nem is olyan veszett nagy összeg! Álmaim háza például ki sem jönne belőle. Vagy a Ferrarim! A kereskedésben civakodnának velem, hogy csak a jobb vagy a bal felét vihetem haza! Tök gáz! Ráadásul még egy Maserati esetében sem sokkal jobb a helyzet, a könnyűfém keréktárcsákról, a bőrkárpitozásról és a kormányról egészen biztos le kéne mondanom.

Egy fullos Mercedes ML 320 CDI viszont pont belefér! Légrúgózással, navigációval, kanyart követő-bi-xenon fényszóróval, és a felniken vagy a bőr/alcantara borítású üléseken sem kéne gondolkodnom! Nem Ferrari, nem Maserati, de azért még mindig sokan irigyelnének.
A közel öt méter hosszú, és 1,90 magas karosszéria megteszi a hatását. Lehet, hogy az USA-ban az összes háziasszony ekkora monstrummal cipeli az elhízott, nagyseggű gyerekét az iskolába, de Magyarországon még mindig tekintélyt parancsoló látvány az M-osztály. Ráadásul úgy szerez tekintélyt, hogy nem túl böszme, pont csak annyira agresszív, amennyire egy ilyen gépnek feltétlenül szükséges. Bizony, ez a Merci már nem lesz a nehézfiúk kedvenc terepjárója; egyrészt a lágyabb, lekerekített vonalak kellemes eleganciát sugároznak, másrészt a konkurencia - például egy Q7-es - sokkal brutálisabb külsővel dicsekedhet.

Vagyis jófiú lett az ML-ből, de azért arra vigyáztak a formatervezők, hogy a nagy Merci férfias jelenség maradjon. Így a kerékjárati íveket megerősítették, a hűtőmaszk széles, ugyanakkor a metálszürke kasztni nem túldíszített.

Az arányos külső miatt fel sem tűnik a hatalmas, majdnem három méteres tengelytáv, amely pazar helykínálatot eredményez a kabinban és a csomagtérben egyaránt. Nagy felületű, vegyes kárpitozású - bőr/alcantara - üléseket, és elől hátul kifogástalan lábteret kínál az M-osztály, a belső szélesség pedig akár három egymás mellett ülő utasnak is kényelmes utazást garantálna. Ezzel szemben a második sor is erősen formázott, így az ötödik utas komfortja nem éri el a többiek szintjét. Érdemesebb inkább a középső, széles könyöklőt használni, amely az első osztályhoz hasonló körülményeket varázsol.

A minőségérzet kifogástalan, ez pedig nagy előrelépést jelent az elődmodellhez képest, mivel az amerikai összeszerelésű szabadidőautót sok kritika érte ezen a téren. Ugyanez érvényes a műszerfal anyagaira és kialakítására is, a középkonzol még a magas felszereltségi szint ellenére sem érthetetlen, a nagy méretű, színes kijelző akár DVD-t is játszik. A kétzónás klíma alatti gombokkal vezérelhető a légrugózás, de itt kapcsolható az ESP és a lejtmeneti segéd is. A kerek, csőből kitekintő műszerek kimondottan jól mutatnak, közöttük okos információs panel kapott helyet, többek között ezen követhetjük nyomon az automata váltó fokozatait is.

A kapaszkodóval díszített kardánalagút több praktikus tárolót rejt, ugyanúgy mint az első könyöktámasz, valamint az ajtókárpitok. Emellett a csomagtartó kellően tágas, alaphelyzetben 550 literes, az ülések előrehajtogatásával pedig a kapacitása 2050 dm³-re növelhető. Ráadásul nem feledkeztek meg a kiszemelt vásárlói célcsoport gyengeségéről sem, ezért gombnyomásra nyitható és zárható a magasra táruló ajtaja.

A 320 CDI jelzés valójában egy három literes V-elrendezésű hathengeres dízelmotort takar. A 24 szelepes common-rail erőforrás teljesítménye az állandó összkerékhajtás és a nagy tömeg ellenére is több mint elegendő, a 224 lóerős teljesítmény akár sportos menettulajdonságokhoz is segíthetné a 2 tonna feletti vadat. A hétfokozatú automata váltónak - előválasztó karja a kormányra költözött- sincs ellenére a gyorsulás, sőt a Merci tényleg fürge: 0-100 km/h 8,6 másodperc; nekünk azonban mégsem volt túl nagy kedvünk vele vágtázni. Hiába engedi le nagy tempónál a karosszériát az automatika, a magyarországi szűk, falusi utakon - méreteiből adódóan - esetlen elefánt módjára közlekedik az M-osztály. Elsőrangú főúton, autópályán persze aztán javít, látszik, hogy a terepjáró igazi lételeme az Egyesült Államok. Ilyenkor már nem probléma vele nagy átlagsebességet futni, a pazar futómű megszünteti a vezető bizonytalanságát, és a magas üléspozíciónak is csak az előnyeit érezzük már. A fogyasztás sem tűnteti el a mosolyt a vezető arcáról, a 10 literes átlag nem téma ebben a kategóriában, városi szakaszokkal persze feljebb lehet tornászni ezt a kedvező értéket.
Rossz útra tévedve sem kell túlzottan félteni a ML-t, hiszen alaposan meg tudjuk emelni a hasmagasságát. Persze a fényezés rossz körülmények között ugyanúgy sérül, a nagy tömeg miatt sárban is vigyázni kell, de az összkerékhajtás miatt igazi univerzális gép az M-osztály.
Biztonsági felszereltsége példás, a soktagú légzsákcsomagon kívül ESP zabolázza meg a túl magabiztos pilótát, sötétben a kanyarkövető bi-xenon segít, vész esetén pedig az Assyst rendszer csökkenti a károkat. Ha pedig nem lennék ennyire mohó, és kihagynék belőle egypár extrát, ne adj Isten leragadnék egy alap ML-nél, akkor nem kéne érte többet perkálni 15 milliónál. Akkor pedig még élhetnék a másik kedvenc szórakozásomnak is, vagyis utazgathatnék a 20 millióból.