A gázolajos Ambiance 560 ezer forinttal drágább, mint az alap 1,4-es, ráadásul a két változat felszereltsége néhány – az árat és a használati értéket figyelembe véve – lényegtelen tételtől (színre fújt lökhárító, magasságban állítható biztonsági öv, belülről állítható visszapillantó tükör, központi zár, mobil hamutartó, csomagtér-világítás) eltekintve megegyezik. A gázolaj viszont csak átlagosan 10 forinttal olcsóbb a 95-es benzinnél, vagyis nem ígérkezik könnyűnek a megmérettetés.

A Renault-tól származó 1,5 literes dCi motor azonban várakozáson felül teljesített. Persze nem a 68 lóerős teljesítménye nyűgözött le, sokkal inkább a fogyasztása. A teszt a szokásos budapesti dugókkal indult, majd nyugodt országúti „korzózással” folytatódott. Körülbelül 200 kilométer megtétele után elkezdtem aggódni, hogy elromlott a Dacia üzemanyagkijelzője: a tipikus Renault grafikájú műszeren nem akart csökkeni a gázolaj mennyisége. Jó elismerem, nem diktáltam nagy tempót a Logannak, vagyis betartottam a KRESZ által előírt sebességhatárokat, és igyekeztem spórolós stílusban vezetni, de azért akkor is! Csak illett volna egy kicsit lemozdulnia a mutatónak! Még akkor is, ha tele tanknál nehezen mozdul ki a legtöbb kijelző, utána viszont rohamosan mozognak lefelé. Ezért elkezdtem provokálni a common-rail technikát használó egységet, gondoltam, majd én megmutatom neki! Innentől kezdve elfelejtettem felkapcsolni alacsony fordulatszámnál, növeltem a sebességet is, remélve, hogy meggyorsítom az üzemanyagszint esését. Na ez segített, végre normális ütemben fogyni kezdett a gázolaj. (Ennek sem örültem még soha.) A „normális ütem” – ahogy az 1000 km-es próba után kiderült – 5, 4 literes átlagot jelentett, ami az 50 literes tankkal számolva közel 1000 kilométeres hatótávot eredményez.

Más tekintetben sem lehetett panaszom a common-rail egységre, azt azonban el kell fogadni, hogy nem versenyautó a Logan. Még a gyári adatok szerint is ez a leglassabb Dacia: 15,5 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h-ra, végsebessége pedig csak 155 km/h, menetteljesítményei mégis megfeleltek a magyarországi közlekedési viszonyokhoz. Ez többek között annak köszönhető, hogy a francia erőforrás már 1500-as fordulatszámtól terhelhető, vagyis nem kell agyonpörgetni, 160 Nm-es csúcsnyomatéka miatt pedig az előzés sem lehetetlen vele. Csak az ideális, 1700-tól 3000-ig tartó fordulatszámtartományban kell tartani a motort, mivel azonban az ötfokozatú váltó működése nem kellemetlen, ezért nincs akadálya a dolognak. Ráadásul a dízel Logan csak elfogadhatóan hangos, magas fordulatszámon ugyan kiabál, de mivel ott elfogy az ereje, ezért úgysem kell ott járatni. További pozitívum, hogy a futómű tudja azt, amit a dízelmotor elvár tőle, sőt még valamivel többet is. Amellett, hogy a nagyobb súly ellenére a Dacia teljesen jóindulatú, kiválóan teljesít a rossz magyar utakon. Érezni rajta, hogy az emelt futómű ennél rosszabb utakkal is megbirkózik, s valószínűleg ugyanezen oknál fogva a tartósságával sem lesz probléma.

A Daciát annak ellenére nem rossz vezetni, hogy a kormány és az ülés magassága sem állítható. Az egyszerű műszerfal könnyen értelmezhető, a kezelőszervek működése egyértelmű, a klíma viszont kerülhetett volna feljebb. Akkor talán a középkonzol színével harmonizáló, az ízlésemnek nem éppen megfelelő cd-s rádió sem lett volna olyan feltűnő. A helykínálat viszont vita nélkül jó, hosszában ugyanúgy, mint széltében, igaz a hátsó pad abszolút nem formázott. A kocsi felszereltségéből nem hiányzott a klíma és a központi zár, nekem viszont annál inkább az elektromos ablakemelő, valamint a normális ajtóbehúzó. Vannak az utastérben rekeszek is, méretük azonban együttesen is eltörpül a csomagtartó mellett, amely hatalmas 510 literes.

A Dacia Logan formáját már elemeztem az 1,6-os tesztautó során, véleményemet, hogy szögletes kialakítású karosszériáját egy pillanatig nem kell szégyellni, továbbra is fenntartom. Se nem szebb, se nem csúnyább a vetélytársainál, a piros fényezés pedig valamennyire még fel is dobja a Logan karakterét.

A dízel Logan már 2 millió 459 ezer forintért megvásárolható. Ekkora utasterű autót, ilyen takarékos erőforrással nemigen kapni ennyiért, ezért a Dacia megfontolandó alternatíva autóvásárlás esetén.