Ez utóbbi kijelentéshez elég csak rápillantani:
mintha egyenesen a filmvászonról lépett volna elő, egy jövőben játszódó
tudományos fantasztikus film képsorairól; az e-tron egy fizikailag is
megtestesült, futurisztikus látomás. És nem utolsósorban igazi sportkocsi,
széles, lapos és határozottan erőteljes, csupa-csupa audis stílusjegyekkel. Ha
akarná sem tagadhatná le a génjeit, a „singleframe" hűtőmaszk és a négy
fényszóró úgyis magáért beszél.

Utóbbiak egy teljesen automatikus világítási segédrendszer alapegységei, melyek
minden közlekedési szituációra rugalmasan reagálnak. Az új technika többek
között különbséget tesz az időjárási körülmények között, egy kamera
segítségével érzékeli a szembejövő forgalmat, felismeri a forgalmi sávokat,
valamint ködben méri a látótávolságot. Sőt a kanyarvilágítás a navigációs
rendszer adatait folyamatosan kiértékelve a bekormányzást megelőzően a kanyarív
felé fordul. A világító szemek sokoldalúsága már a formavilágukban is megjelenik,
a LED-elemek a jármű sebességének és a pillanatnyi menethelyzetnek megfelelően formálják magukat, s ezzel az autó elejének a karakterét.
A „singlaframe" maszk sem hagyományos, a benne kialakított légbeömlők a
hűtőlevegő-igénytől függően változtatják az állásukat, hozzájárulva az Audi
e-tron kiváló légellenállási együtthatójához. Nemcsak aerodinamikus, a súlya is
alacsony a koncepcióautónak, a könnyűszerkezetes építés következetes
alkalmazása ugyanis döntő fontosságú az elektromos hajtású kocsik esetében. Így
a fejlesztők az e-tron megalkotásakor a márka immár hagyományos szakterületéra
nyúltak vissza, szerkezete ugyanis az ASF építési elv szerint készült. Az
alumínium és szénszálas erősítésű kompozit külső karosszériaelemek - csekély saját
tömegük mellett - a lehető legmagasabb fokú szilárdságot garantálják.
Ugyanakkor a kompakt építés ember és technika számára egyaránt bőséges helyet
kínál: „középmotoros sportkocsikhoz" méltón az Audi e-tron utascellája az első
tengely felé toltan helyezkedik el, ezáltal a hátsó tengely előtt elegendő hely
marad a mintegy 470 kg-os akkumulátoregység, a feszültség-átalakító, valamint a
nagyteljesítményű elektronika számára. A saját hűtőrendszerrel felszerelt két elektromotor a hátsó tengely mögé került, míg az első motorok közvetlenül a tengelyen,
hűtésük pedig az autó orrában kapott helyet. E speciális elrendezés az első és
a hátsó tengely közötti 42:58 arányú tömegeloszlással tökéletes
kiegyensúlyozottságot biztosít, ami egyértelműen az e-tron menetdinamikai
adottságainak javára válik.
A négy elektromos aszinkronmotor 230 kilowatt (313 LE) összteljesítménye révén
az Audi e-tron kétségkívül a nagyteljesítményű sportautók menettulajdonságaival
szolgálhat. Álló helyzetből mindössze 4,8 másodperc alatt gyorsít fel 100
kilométer/órás tempóra, a 60 és 120 kilométer/óra közötti sprintet pedig
mindössze 4,1 másodperc alatt teljesíti. Ráadásul a motorok forgatónyomatéka - a
pillanatnyi menethelyzethez és az útfelület adottságaihoz idomulva - szelektív
szabályzás szerint jut a négy kerékre, kiemelkedő vonóerő-átadási és
irányíthatósági tulajdonságokat kölcsönözve az Audi e-tron számára.
A motor forgatónyomatékának elosztása alaphelyzetben egyértelműen a hátsó
kerekeket részesíti előnyben, ami az Audi e-tron tömegeloszlásának is kiválóan
megfelel. Amennyiben azonban a szenzorok bármelyik kerék - hajtásból eredő -
megcsúszását (kipörgés) érzékelik, az alapelosztás aránya a kerekenként
külön-külön működő, ám központilag szabályozott négy elektromotor alkotta
hajtásrendszernek köszönhetően rugalmasan változtatható. Ezzel az Audi
elektromos sportautója teljes egészében átvette a quattro összkerékhajtás
előnyeit. Például lehetővé vált a „torque vectoring", vagyis a kerekeket
gyorsító forgatónyomaték egyenkénti szabályzása. Ennek megfelelően az alul- és
túlkormányozottsági hajlam nemcsak a kerekek célzott befékezésével, hanem a
mindössze ezredmásodpercek alatt zajló „teljesítménylöketekkel" is
kiegyenlíthető.
A végsebességet 200 kilométer/órára korlátozza az elektronika, mivel a motorok
energiaigénye a tempó növekedésével fokozott mértékben emelkedik, így a hatótáv
eléri a 248 kilométert. Az energiatároló blokk a megfelelő csatlakozóval
ellátott kábelen keresztül, egyszerűen a háztartási elektromos hálózatról (230
Volt/16 Amper) tölthető fel, amelynek aljzata az autó hátulján kialakított
fedél alatt kapott helyet. Teljes lemerültség esetén a töltési időszükséglet
6-8 óra, ami megnövelt feszültség és áramerősség (400 Volt, 63 Amper) mellett
akár mintegy 2,5 órára mérsékelhető. Ám az Audi fejlesztői már dolgoznak a
vezeték nélküli megoldáson, amely hasonlóan kényelmes és egyszerű lesz, mint az
elektromos fogkefék töltése.
Az akkumulátor azonban nem csupán álló helyzetben, hanem menet közben is
tölthető, ahol a varázsszó a "rekuperáció". Vagyis a generátor a jármű mozgási
energiájának egy részét visszaalakítja felhasználható elektromos energiává, ami
azután ismét a fedélzeti elektromos hálózatba táplálható. Jó példa erre a
könnyű, kerámia tárcsákkal szerelt fékrendszer, melyek közül a hátsók minden
mechanikus vagy hidraulikus közeg nélkül, tisztán elektromos úton (brake by
wire) működnek, s ezáltal a lassulás során felszabaduló mozgási energia szinte
teljes egészében visszanyerhető.
Az autóiparban alapvető újdonságnak számító hőszivattyú-rendszer szintén a
gazdaságosság fokozását, illetve a hatótáv bővítését szolgálja. Az elektromos
hajtás a belsőégésű motoroktól eltérően nem működik kellő hőveszteséggel ahhoz,
hogy az utastér hatékony fűtésére is elegendő legyen. Az Audi által alkalmazott
hőszivattyú rendszere az épületgépészet területéről lehet ismerős, s magas
hatásfokú hőtani gépként minimális energia-bevezetés mellett, mechanikai
munkából állít elő hőenergiát.
A kétszemélyes utastér hűtéséről hatékony légkondicionáló berendezés gondoskodik,
amely a fejlett hőmérsékletszabályzás mellett a magasfeszültségű akkumulátor
megfelelő temperálásának feladatát is ellátja. Egyébként a cockpit - a márka
hagyományaihoz hűen - a vezetőre összpontosít, de designját a
merőben új hajtásrendszer vizuális és funkcionális utalásai határozzák meg. A
szintén könnyűszerkezetes kagylóüléseket a versenysport ihlette, a
színösszeállítás elegáns, a szokásos műszerfal helyét az MMI nagyméretű
központi képernyője uralja.
Az Audi e-tron a járműelektronika és a környezet kapcsolata terén is merész
elképzeléseket mutat be, a „Car-to-X" kommunikáció új dimenziót nyit meg
gazdaságosság, biztonság és kényelem terén. Az angol elnevezés mögött a
közlekedés résztvevői illetve környezetük közötti közvetlen információcsere
koncepciója rejlik, ahol az „X" a független változót jelenti, vagyis éppúgy
utalhat a többi közlekedő járműre, mint valamely rögzített
infrastruktúrára, például közlekedési lámpákra.
Az Audi e-tron nem egyszerűen a tervezők önfeledt játéka, fantáziálása. A
négykarikás gyár ígérete szerint hamarosan megvalósulhat a különleges sportautó
sorozatgyártása.