A beluga egy olyan hal, melynek púp van a fején! Izé... Akarom mondani, a beluga nem is hal, hanem egy vízben élő emlős, egészen pontosan fehér delfin, és nem is verték fejbe, csak homlokzsírpárnája van. Továbbá valószínűleg a belugák rendelkeznek a legkifinomultabb radarrendszerrel a fogascetek közül, kiválóan manővereznek még a sekély vizekben is, és sokoldalúan tudnak kommunikálni egymással (hangjelzéssel, arckifejezéssel). De van ilyen nevű kaviár – az egyik legjobb –, motor, és nem utolsó sorban repülőgéptípus is! Bizony, a belugák különleges alakját még az ipari formatervezők is lemásolták, az Airbus nevű cégnek mégsem kell licencedíjat fizetnie szegény páráknak. Hát ez van!

De nemcsak a repülőgépipar használta fel ezeket az állatokat, szerintem majdnem biztos, hogy a Renault embereinek is ők jártak az eszükben, mikor nekiláttak a Trafic terveinek.

Újságunk belugája, azaz a Trafic eredetileg négykerekű munkaeszközként, vagy ha úgy jobban tetszik haszongépjárműként látta meg a napvilágot, de már a fejlesztés első fázisában gondoltak személyszállító változat kialakítására. A tesztautó szerencsére ez utóbbi fajtához tartozott, hét üléssel, egy 2 és fél literes turbódízel motorral és 140 lóerővel.

Kezdjük ott, hogy véleményem szerint miben hasonlít a Trafic a belugához. Bizony, bizony! A Trafic-nak is púp van a fején! Pedig őt sem verték fejbe, egyszerűen a mérnökök gondoltak a kényelmes beszállásra, illetve utazásra. A Renault karaktere viszont emiatt egyedi, egyetlen más kishaszonjármű sem ennyire jópofa, kivéve az Opel Vivarót, vagy a Nissan Primastart, amelyek ugyebár valójában szintén Trafic-ok. De maradjunk csak a franciánál, melynek arca barátságos; hasonló vidámsággal szemléli a világot, mint kíváncsi vízi példaképe. Neki viszont a belugáktól eltérően nem mozog a nyaka; így merev, egyenes falakban folytatódik a teste. Hátul pedig végképp szögletes a Trafic, igaz ezáltal ő akár hét személyt és a csomagjaikat is képes kényelmesen elszállítani akárhová. Beszállni csak három nyíláson keresztül lehet, ami azt jelenti, hogy a bal oldalról hiányzik a tolóajtó, a későbbiek során azonban ennek kiderül az oka. Nem túl praktikus a negyedik, vagyis a csomagtérajtó sem, mivel egyben nyílik fölfelé, és a mozgatása nehéz. Cserébe nagy a raktér, igaz a hátsó üléssor tologathatósága miatt szinte teljesen eltűntethető, de alaphelyzetben mérete bőven elegendő. A csomagokat több magasságban elhelyezhető kalaptartó takarja, van világítás, rögzítőgyűrű, és rekesz is a poggyásztérben. A csomagoknak tehát nincs rossz dolga a Traficban, az utasok azonban még nagyobb kényelemben érezhetik magukat.

A nagy oldalsó nyíláson keresztül még a leghátsó sor is könnyen elérhet, a hétszemélyes kompakt egyterűekkel szemben pedig jó a helykínálat. Sőt minden utas kagylósított ülésben foglalhat helyet, mindenkinek emelhető fejtámla, kartámasz és hárompontos biztonsági öv jár. A középső sor még ezt is übereli, forgatható, dönthető háttámlájú, kartámaszos fotelek fogadják a szerencsésebbeket. A két sor között viszonylag nagy méretű asztal hajtható ki az oldalfalból – emiatt megbocsátjuk az ötödik ajtó hiányát –, egyébként pedig rengeteg pohártartó, palacktartó, rekesz várja az apróbb csomagokat. A nagy légtér szellőzése is megoldott, egyrészt a klíma szállít hátra egy csomó levegőt, másrészt mindkét oldalon elhúzhatóak az ablakok. Érdekes, hogy az utastér alja akár fel is mosható, a műanyag kárpitok könnyen tisztíthatóak, de egy francia kocsitól természetes az is, hogy az ülések szövete finom, puha kárpit.

Az első két ülés magasabban helyezkedik el a többinél, kiváló a rálátás a forgalomra, a helykínálat is kiváló a púp miatt. Álló helyzetben ezek is megfordíthatóak, de nehezebben, mint a középsők, mivel a kartámasz mindenhol el akar akadni. Középen viszont semmi nem akadályozza a mozgást, így esőben nem kell ahhoz kiszállni, hogy hátramenjünk, vagy szűk helyen is ki lehet szállni a tolóajtón keresztül. A legnagyobb pozitívuma a Traficnak mégis, hogy a vezetői helyzet abszolút kényelmes, csak a magas üléspozíció, na meg a két lépcsőfok emlékeztet arra, hogy a Trafic eredetileg teherautó. A felszereltség is megkönnyíti a sofőr életét, kormányról vezérelhető a tempomat és a rádió, hatásos a klíma.

A 2 és fél literes dízelmotor és a hatfokozatú váltó is a vezető kezére játszik, aki személyautós lendülettel lavírozhat akár városban, akár országúton a Trafic-kal. Igaz autópályán sem fogy el a Renault lendülete, könnyedén tartható vele a megengedett legnagyobb sebesség, sőt egy kicsivel még több is. Pedig a valóságban csak 135 lóerős a kellemes hangú dízel, a hatgangos váltó fokozatelosztása azonban teljesen ideális. A használható fordulatszámtartomány 1750 körül kezdődik, négyezer fölé pedig véletlenül sem érdemes pörgetni a nyomatékos (csúcs: 310 Nm) motort. A futómű hangolása kényelmes, még üresen sem pattog zavaróan a Trafic, terhelve pedig tovább javul a helyzet. Városi manőverezésnél viszont figyelni kell arra, hogy nem látszik az orra, rövidsége azonban még könnyebben megszokható annál, hogy nincs parkolóradar. Szerencsére az osztott tükrök jó nagyok, vészhelyzetben pedig segít az erős, ABS-szel szerelt fékrendszer, valós bajban pedig soktagú légzsákrendszer védi az utasok életét. A Trafic ráadásul még gazdaságos is, a dinamikus használat sem ivott meg többet kilenc liternél, ami egy két tonnás, hét személyes kisbusz esetében kellemes meglepetés.

A Renault nem egész 9 millió forintért nagyon kényelmes, gyors utazási lehetőséget kínál, akár hosszú távra is. Trafic-kal kirándulni élmény a családnak, de élmény a vezetőnek is.