Chevrolet Camaro ZL1 - Csúcson

Ha a Dodge Charger SRT8 Porschékat aláz, Ferrarikat „reggeliz” és Corvetteket gyilkol, akkor mit csinál a Camaro ZL1?! Előz! Hát persze, hogy előz. Méghozzá éppen a dühödt kost!

Úristen, de izgalmas! Pont, mint az izomautók fénykorában! Jön egy Mustang, aztán a Camaro megeszi a pónit, dicsősége azonban annak sem tart soká, mert levadássza egy Challenger vagy egy Charger. És viszont! Egyik sem hagyja a másikat, utálnak veszíteni, nem tudnak, nem is akarnak. Mi pedig páholyból élvezhetjük ezt a páratlan és féktelen lóerő-harcot, az autógyárak versengését a kegyeinkért! Most a ZL1-es Camaro igyekszik meggyőzni minket.

Meg kell hagyni, nem csinálja rosszul. Olyan morc pofa, olyan izmos, hogy nem szívesen kerülnék az útjába. Ahogy a Charger vagy a Mustang sem, a Corvette-ből származó 550 lóerős V8-asnak ugyanis mindent elsöprő ereje van. Kategóriájának csúcsgépe, az izomautók koronázatlan királya. S bár pontos adatokat nem közöl a gyár a kompresszoros Camaro menetteljesítményeiről, azért el lehet képzelni. A több mint 100 lóerővel gyengébb, szívómotoros változat négy és fél másodperc alatt van százon - természetesen álló helyzetből -, végsebessége pedig 250 km/h (elektronikusan korlátozott).

A teljesen könnyűfém LSA kódjelű erőforrásnak egy kicsit mindenből több van, mint az átlagnak, hengerűrtartalomból: 6162 cm3, lóerőből 550, nyomatékból pedig 677 Nm jutott neki. Az Eaton kompresszor meg teszi a dolgát, csak győzzön a pilóta elég gyorsan kapcsolgatni a hatfokozatú manuális sebességváltóval. Ehhez jön még a korlátozottan önzáró hátsó difi, és még valami, amit más nem tud ebben a kategóriában.
A ZL1 megkapta a Corvette „csodafutóművét", a Magnetic Ride Control rendszert, amely rendkívül gyorsan reagál az útfelület változásaira, illetve a vezető igényeire. Két alapbeállítás létezik - a Tour és a Sport mód -, ám a lengéscsillapítók keménysége pillanatról pillanatra változhat, mindig magabiztos útfogást, viselkedést garantálva. A fékeket meg a Brembo szállítja, szintén nem kicsik, elöl 370, hátul 365 milliméteres átmérőjűek a hat, illetve négydugattyús tárcsák. És a kormány sem a régi, a ZL1 számára precízebb irányítást lehetővé tevő elektromos szervokormányt fejlesztettek a mérnökök, remekül kiegészítve a pehelysúlyú felniket (20 colosak) és a spéci Goodyear Supercar F2 gumikat.

Jöjjön a legfontosabb: a forma; egy izomautót senki nem venne meg izmok, agresszív megjelenés nélkül. Ezen a téren is nagyon rendben van a Camaro ZL1, akinek nem kell a szomszédba menni egy kis gorombaságáért.

Ha jéghideg tekintete feltűnik a visszapillantó tükörben, tuti, hogy riadtan kapják félre a volánt az ártatlan áldozatok, még villogásra sincs szükség. Így „funkció nélkül marad" a függőleges elrendezésű ködfényszóró, az egyedi hűtőmaszk ritkább rácsai viszont nem elég gyors vagy bátor bogarak százainak szolgálnak végső nyughelyül. Egyébként remekül jelzik másnak: ne menekülj, ne inalj, felesleges, a Camaro úgyis gyorsabb nálad, semmi esély. A karbonbetétes, alumínium motorház közepe ugyanakkor hegyként magasodik a vezető elé, a kompresszoros LSA-nak kell a hely, s a levegő. Hátul diffúzor, apró spoiler mutatja az erejét, na meg olyan izmok - hihetetlenül domborodó sárvédők -, hogy az már csuda. Kigyúrták, mint az ...

Kívül állat, belül inkább csak egy megszelídített vad, legalábbis a felszereltséget illetően. A tökéletesen formázott sportüléseket elektromotorok mozgatják, széria a tolatókamera, a Boston Acoustics prémium audio berendezés, és még ki tudja mi egyéb. A kormány a hűtőmaszkhoz hasonlóan egyedi, a pedálok könnyűfémek, a Head-Up Display-t négy kis egyedi műszer egészíti ki.
A legfontosabb persze a sebesség- és fordulatszámmérő, amely számokban is megmutatja a sofőrnek a Camaro ZL1 félelmetes potenciálját. Most csúcson van, toronymagasan, de fogadni nem mernék rá, hogy végleg. Legközelebb talán a Mustang kap új erőre, vagy éppen a Challenger, ki tudja. Mindenesetre hajrá mindegyiknek!