Csak receptre - Fiat Croma 1.9 Multijet Dynamic

Magyarországon egyetlen motorral és egyetlen felszereltséggel, kizárólag egyedi megrendelésre kapható a Fiat új zászlóshajója, a Croma. Épp ezért nem valószínű, hogy gyakori látvány lesz a magyar utakon a középkategóriás olasz, pedig érdekes alternatívát jelent az osztályában.

Nem egyszerű beskatulyázni az új Fiat Cromát, könnyen beletörhet a bicskánk e feladatba. Hogy miért? Először is az elődje miatt a legtöbben egy szedánra asszociálnak a neve hallatán, ám a Cromának köze nincs ehhez a karosszériatípushoz, egy picit sem lépcsőshátú kocsi. (Valahogy így járhattak azok a Seat-fanok is, akik az új, várva-várt, sportos Toledo helyett kaptak egy „valamit", s aminek láttán megfogadták, hogy többé nem vásárolnak spanyol telivért.) Visszatérve a „skatulyákhoz": talán a kombi felépítményt lehetne leginkább ráhúzni erre a talján gépcsodára, ám a magassága miatt alaposan kilóg ebből a „sorból". Akkor talán egyterű? Hát nem, mert a buszlimuzinokhoz képest alacsony, ráadásul az utasterének a kialakítása sem utal erre. Vagyis az új Croma egy igazi öszvér, amely minden felmenőjének megörökölte a jó tulajdonságait.

Amikor két évvel ezelőtt, 2005 tavaszán megjelent a Croma, akkor egy hosszú idő óta tátongó űrt kellett betöltenie, „Ő" lett a Fiat új-régi zászlóshajója. Népszerű elődjének gyártása már 10 évvel ezelőtt befejeződött, a rajongók azóta várták az új kiadást. Ráadásul az elegáns limuzin forma helyett kaptak egy kombi-egyterűt, amit nem lehetett egykettőre megemészteni. Az olasz gyár - talán éppen a Seat példájából okulva - nem is kezdett el hatalmas eladási számokkal dobálózni, s a reális értékesítési terv végül maradéktalanul teljesült.

Magyarországi forgalmazása viszont csak nem akart beindulni az új Cromának, erre mostanáig várni kellett, így csak szürkeimport útján lehetett hozzájutni ehhez a ritkasághoz. Nekünk sem volt egyszerű megszerezni ezt a sötétkék autót, ráadásul a teszt hossza sem érte el a szokásos egy hetes intervallumot. Lehetőségeink szerint azért megpróbáljuk részletesen bemutatni Önöknek.

Formáját tekintve biztosan többen elfancsalódnak, hogy ez a Fiat egy kicsit olyan, mint egy Seat vagy épp, mint egy felfújt 307 SW. Tény, hogy több autótípusra is emlékeztet a karosszériája, ám az esetlegesen máshonnan ellesett-elcsent részletek ellenére is ízig-vérig olaszos temperamentummal bír a Croma. A magas övvonal és a magas karosszéria ellenére sem bumfordi a külseje, csak a tesztautó dísztárcsáját kéne átcserélni egy sportosabb könnyűfém felnire. A kocsi hátsó része pedig egy az egyben rendben van, a gyáriak remek munkát végeztek. Ne felejtsük el: az elmúlt 30 év legszebb kombijai is Olaszországból származnak. Az autó orra - elsősorban a hűtőmaszkjának köszönhetően - jól illik a márka arculatába, mégis eléggé elkülönül a kisebb testvéreitől. A formatervezőknek sikerült megvalósítaniuk azt, ami az Audinál, a Volvónál vagy a Mercedes-nél szinte elképzelhetetlen, hogy a felismerhető márkaidentitás ellenére egyértelműen meg lehessen különböztetni a különböző típusaikat.

Az utastér a klasszikusan kellemes Fiat-kialakítást mutatja, egy dolog kivételével az unásig megszokott részletek látványa fogad minket. Vagyis minden műszer, minden kijelző egy pillanat alatt értelmezhető, a kapcsolók kézre állnak, a klíma és a CD-s rádió vezérlői kellően nagy méretűek. Egyedül a „slusszkulcs" nyílásának elhelyezése furcsa, mivel az a könyöktámasz elé, a kardánalagútra költözött. Igaz, láttunk már ilyet a Saabokban. A hatfokozatú váltó emeletre költözése viszont cseppet sem szokatlan manapság, biztonságos és kényelmes megoldás. Croma vásárlásra esetén mi mindenképpen javasolnánk a navigációs rendszer rendelését, mivel a hozzá tartozó színes monitorral sokkal menőbb látvány a széles középkonzol.

Még egy kiegészítőt javasolnánk, mégpedig az üvegtetőt, ami rengeteget tud dobni a komfortérzeten. Habár tesztautónkban nem volt ilyen extra, azért nélküle sem panaszkodnánk, a Croma helykínálatával nincs semmi gond, a 270 centis tengelytávnak köszönhetően mind elől, mind hátul hatalmas tér áll az utasok rendelkezésére. Az ülések is nagyok, - az ülőfelület és a háttámla egyaránt -, ennek ellenére nem túl colos sofőr mögött akár keresztbe tett lábakkal is utazhatunk. A csomagtartó is a családi autó mérethez van igazítva, alapra 500, kibővítve pedig több mint 1600 literes. Egyetlen negatívuma, hogy van pereme, de legalább nem borul ki belőle semmi, amikor tele van pakolva.

Crománk meghajtásáról a konszern üdvöskéje, s az egyetlen magyarországi alternatíva, az 1,9-es Mjet erőforrás gondoskodott, a maga 150 lóerejével. Természetesen a common-rail technika miatt alacsony fordulatszámon - főként induláskor - kicsit lomha a kocsi, és ez még akkor is kellemetlen, ha figyelembe vesszük a nem csekély önsúlyát, mely majd' másfél tonna. 1700-as fordulatszámnál azonban életre kel a motor, s akkortól kezdve már nincs megállás, pillanatnyi habozás nélkül, vehemens lendülettel lódul meg a Fiat. A hatfokozatú váltóval egyébként sem nehéz húzózónában tartani a kabin felé csendes erőforrást, amely 130-as utazósebességnél nem jelzi, hogy milyen üzemanyaggal működő motorral szerelt autóban ülünk. Nagyon kevés a szél- és a gördülési zaj, azaz remekül hangszigetelt az utastér. A négy tárcsafék könnyedén megfogja a nagy tömeget, igaz egy Fiattól nem várunk mást. A futómű kényelmes, de stabil, felnő a motor sportos teljesítményéhez, a Croma karaktere azonban mégsem ezt kívánja.

A Croma egy nagyon kellemes, jó minőségű autó, mely remek alternatíva lehet azok számára, akik nincsenek oda a német egyenarcokért, vagy egy kicsit ki szeretnének lógni a sorból. (Várhatóan a tesztben szereplő motorral és felszereltséggel kicsivel 6 millió forint felett lesz a Croma rendelhető.)