Dacia Logan Pick-up 1.5 dCi Ambience - A román csodafegyver

Nagy Renault sorozatunk második fejezetében máris elkalandozunk, s teszünk egy rövid keleti kitérőt. A „képzeletbeli” utazás célja pedig nem más, mint bemutatni a román csodafegyvert: csak egy kattintás, s jön a Dacia Logan Pick-up!

Román csodafegyver?! Elsőre talán viccnek hangzik, pedig higgyék el, cseppet sem annak szántam. Egyedül tán a román mivoltát kérdőjelezném meg a Dacia Logan Pick-upnak, igaz, hogy a szomszédunkban készül, ott szerelik össze, mégsem merném egyértelműen lerománozni. A motorháztető alatt például Renault dízelmotor lapul, még a motorburkolatot sem cserélték le. Aztán ismerősek lehetnek a műszerek, bizonyos részegységek, hiába köztudott tény, hogy az egész autógyár francia, illetve Renault kézben van. Talán mégis a legmeggyőzőbb érv a Dacia nyugatiságára, hogy bizonyos európai országokban ugyanezeket az autókat a jól ismert rombusz formájú embléma alatt forgalmazzák.

És, hogy csodafegyver?! Elismerem, talán nem a legszebb autó, végeredményben munkaeszköz. Biztos van nála jobb is, egy Mitsubishi Pajero Pick-uppal vagy Nissan Navarával tuti, hogy nem versenyezhet. De az ára! Már bruttó 1 millió 750 ezerért hazavihető (dízel tesztautó 2 millió 300 ezer forint), s ez egyszerűen verhetetlen, emiatt csodafegyver a Dacia Logan Pick-up a szememben. Na, ennyi magyarázkodás után lássuk, mit tud!

Külsőre semmi különös, olyan, mint egy személy Dacia. Csak hiányzik az utastér fele: az első ajtó mögött apró ablakkal zárul a kabin, utána viszonylag hosszú és mély rakodófelület. Az egész kialakítás egyszerűséget, masszívságot sugároz, a karosszériát a kellő helyeken vastag gumicsíkok védik, a lökhárítók is fekete műanyagból készültek. A hátsó, harmadik ajtó - a platóé - lefelé nyílik, és meglehetősen súlyos, a román-francia tervezők nem spóroltak az anyaggal. A raktér burkolatával viszont nem sokat törődtek, a hát- és az oldalfalak csupaszok, egyedül a padló kapott kivehető gumiborítást. A kétszemélyes kabin ablakát vaskos fémrács védi, ehhez akár magasabb tárgyakat is kikötözhetünk.

Az utastér szintén személyautós, daciás: egyszerű, ismerős és funkcionális; végeredményben minden - műszerfal, kapcsolók, ülések - a Loganből származik. Van elég hely, az üléseket bármilyen magas vezető és utas eléggé hátra tudja tolni, a válaszfal nem zavaró. Sőt, itt még elfér a személyes holmink, háló várja az apróságokat, fogas a ruhákat, vagyis a minimáldesign nem jelent spártaiságot. Továbbá két pohártartó is jár még, 2002-ből megmaradt Blaupunkt cd-s rádió (senkinek sem ajánlom), és opcionális klímaberendezés. Két légzsák óvja az utasokat, az anyósé „hálisten" kikapcsolható, s a fejtámlák magassága állítható. Munkaeszközhöz képest nem rossz.

Miként vezetni sem, a Dacia Pick up vidáman rója a kilométereket a Renault 86 lóerős dízelmotorjával. Nem túl lassan, nem túl gyorsan, de megéri visszafogni magunkat, mert ilyenkor eszméletlenül takarékos a Logan. Néha már-már azt feltételeztük, hogy termeli a gázolajat, átlagban simán belefért az 5 literbe. Ez pedig igencsak örömteli egy vállalkozásnak, miközben az utakon semmit, senkit nem akadályozunk.

Az 1,5 literes erőforrás amúgy már 1500-as fordulatszámtól hadba fogható, 2500-3000 fölé nincs is nagyon értelme pörgetni, a Dacia kevés váltással vezethető. A kormány lassú tempónál kicsit nehéz, a sebesség fokozásával természetesen ez az érzés eltűnik. Elöl tárcsa, hátul dobfék lassítja hatásosan a Daciát, a biztonságra ABS ügyel. A futóművet úgy tervezték, hogy rázós, rossz úton sincs mitől tartani, a nagy szabad hasmagasság extra „biztonságérzetet" jelent. A nagy súly cipelésére tervezett hátsó tengely üresen pattogással veteti észre az úthibákat, ez azonban nem ront a Logan pick-up kanyarvételi tulajdonságain. Nem dől, nem billeg a kasztni, abszolút jóindulatú a kocsi viselkedése.