Az „első" Durango még 1997-ben jelent meg az
alvázas Dakota teherautó műszaki alapjain, hogy aztán a hibrid 2008-as
bemutatása után hamarosan nyom nélkül tűnjön el az önállóságát és nagyságát már
rég elveszített, s a rossz házasság viszontagságait alaposan megsínylő, s
túlélésért küzdő amerikai márka kínálatából. Majd egy újabb kapcsolat, remélhetőleg
a korábbinál sikeresebb partneri viszony első „közös" gyermekeként pedig
poraiból született újjá a sportos, többcélú gép.
Újjászületett, olyannyira, hogy csak a koncepciójában maradt a régi, egy
többcélú sportos jármű az öszvérmodellek variálhatóságával megáldva, azaz a tervezők
nem elégedtek meg az embléma lecserélésével, a változások mélyrehatóak, belülről
-kifelé tervezték a Durangót, akármit is jelentsen e dolog.

Adott tehát a három üléssor, mely elég tágas ahhoz, hogy az egész családot, meg
még a kutyát is kényelemesen befogadja, adott a jó felszereltség és az első
osztályú kényelem, ezek nélkül eladhatatlan lenne bármilyen autó Amerikában. Ám
a belsőépítészek ezúttal nem elégedtek meg ennyivel, a design és a minőség a
legjobbakkal vetekszik, akárhova nyúlnak az utasok finom és puha anyagokat
érinthetnek, a design modern, a variálhatóság szinte pártatlan. 22 különböző
üléskonfigurációt alakíthatnak ki az utasok, tiszta rejtély hogyan, rengeteg a
tárolóhely: pohártartók és rekeszek tömkelege szolgálja ki a komfort- és
gyorsbüfé-rajongó amerikaiakat.
Az sem meglepetés, hogy a biztonsági felszereltség első osztályú, s minden
tekintetben megfelel a legszigorúbb előírásoknak, az immár padlólemezre
épülő karosszériában mind a három
üléssort védi a függönylégzsák, szériában járnak az ülésekhez az aktív
fejtámlák, természetes az ESP, és opcióként holttérfigyelő-rendszer, illetve
előzetes ütközés-figyelmeztető berendezés (Forward Collision Warning)is
rendelhető. Valamint olyan vezető és utasbarát szolgáltatások, mint az adaptív
tempomat vagy a kulcsnélküli ajtónyitás és indítás.
A Durango gépháza két benzines erőforrást rejt, két meglehetősen potens,
ugyanakkor takarékos aggregátot, az egyik a 3,6 literes Pentastar V6-os, a
másik az 5,7 literes HEMI. Minkét motor változó szelepvezérléses és
kifejezetten hatékony, kivételes vontatási képességekkel, ugyanakkor nem várt,
visszafogott üzemanyag-fogyasztással. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a V8-as
HEMI egyik hengersora lekapcsolható (MDS), részterhelés mellett ezáltal csak
négy henger igényel üzemanyagot. Természetesen mindkét motorhoz párosítható
összkerékhajtás. Visszatérve a takarékossághoz, a Dodge szerint a Durangóval
simán leküzdhetők olyan távok, mint a Detroit-New York City, vagy San Diego-San
Francisco. Vagyis megállás nélkül 500 mérföld feletti távolságokat képes
megtenni.
Végül jöjjön a design, mely leginkább a Dodge személygépkocsikat, izomautókat
idézi, például a Chargert vagy a Challengert. Bravúr ez a javából, a
formatervezők úgy ültették át e legendás modellek stilisztikai jellemzőit a
magas építésű szabadidőautóra, hogy cseppet sem idegenek a karosszériájától,
„ül rajta" az agresszív frontrész a négyfelé osztott hűtőmaszkkal, és passzol
hozzá a megtört övvonal. Az összhatás remek és egyben ijesztő, majdhogynem
garantált, hogy autópályán szerteszét fognak menekülni előle a kisebb autók,
anélkül, hogy rájuk villantaná négy kerek szemét. A két oldalon kivezetett
kipufogók szintén a nyers erő jelenlétéről árulkodnak, a hatalmas felniken
feszülő gumik mindent széttipornak, a széles hátsó lámpák pedig a kasztni
nagyságát mutatják az éjszaka.
Az új Dodge Durango ígéretes gép. Formája, technikája és felszereltsége a
népszerű Ford Explorer méltó vetélytársává teszi, minőség terén pedig várhatóan
le is körözi azt. Csak így tovább Dodge, jöhet a következő fortély.