EVO-ra várva - Mitsubishi Lancer 2008 1,5 Invite

Japánban már kapható az EVO változata! Nekünk viszont csak egy majdnem alap „egyötös" jutott. Fekete színben, a téli kerékhez ráadásként járó csúnya dísztárcsával. Mégsem csalódtunk a 2008-as Lancerben! Sőt...

Régóta vártunk rá, igaz, ahogy a bevezetőből már sejthető, nem éppen ilyen specifikációjú tesztautóról álmodtunk. A fekete fényezés meg a dísztárcsa még csak hagyján, de az „egyötös" motor... Mert egy Mitsubishi legyen EVO! Ha meg már nem juthat mindenkinek EVO, akkor legalább egy 1,8-as vagy 2 literes erőforrás dukáljon hozzá. Nincs igazam?! Magyarország azonban árérzékeny piac, ezért a belépőmodellhez - több országban nem forgalmazott - 1,5-ös aggregát jár. Hogy irigylem az oroszokat, akik akár 2,4-es Lancert is vehetnek!

Na, de most már elég a nyafogásból, az „eddig fikázott" 1,5-ös szívómotor ugyanis nem a kispályások közé tartozik. Néha nem is hittem el, hogy mindössze 1499 cm3-es, csak a gépháztető felnyitása után higgadtam le, hogy nem az okmányiroda vagy a Mitsubishi tévedett. Hihetetlen gyorsan pörög fel, erőteljes hangja kifejezetten lelkesítő (majdhogynem 0 kilométeres volt a tesztautó), és a rugalmasság, a gyorsulásérzet... Pedig papíron 11,6-ot tud a 109 lóerős Lancer, az élet, illetve az észlelésünk azonban meghazudtolja ezt az adatot, simán elhittük volna róla azt is, hogy 1,8-as. Szóval egyáltalán nem rossz választás az „egyötös", a 16 szelepes egység már az alsó fordulatszám-tartományban sem gyenge, a felső régióban pedig tovább nő az ereje.

A bőr bevonatú, ötgangos váltó szintén hozzájárul a sportos vezetési élményhez, a fokozatok rövid úton, pontosan kapcsolhatók, s a fordulatszám ejtése ideális. A fogyasztásnál persze aztán mindez visszacsap, a bejáratos Mitsubishi csak úgy nyakalta a drága nedűt (10,5 liter/100 km), persze ebben a kemény bánásmódnak is jelentős érdemei vannak. A futóműnek szintén, mely még a kellemes meglepetést okozó erőforráson is bőven túltesz. Magabiztos lezserségével, rallys múltjával állandóan veszett iramú kanyarodásra csábítja a pilótát, de sebaj, mert a Lancernek a leghúzósabb kanyarok láttán sem rezdül az „arcizma". Eszméletlen kanyarvételi tulajdonságokkal bír, annak ellenére, hogy a tesztautó viszonylag keskeny és magas téli gumikon futott. Részben talán az utóbbi tényezőknek köszönhető, hogy az úthibák nem zavarták állandóan az utasokat, mindenesetre örvendetes, hogy nem kőkemény sportfutómű dobog a Mitsubishi alatt.
Feltűnő, dinamikus külseje után nem meglepő az utastér elegáns designja, amely némileg sportos húrokat is penget. A kerek műszerek például egy Alfában is simán megállnák a helyüket, jól mutatnak, szép a megvilágításuk és még jól leolvashatók is. A multifunkciós bőrkormány szintén hibátlan, szép, jó a fogása, szóval nincs benne hiba. A kétszínű középkonzol, a fém díszítés is esztétikus, minden az ideális helyén van, ízlésesen, látványos extrák nélkül.

A helykínálatot sem érheti panasz, a 4570 mm hosszú, 1760 mm széles, 1490 mm magas karosszéria, valamint a 2635 mm-es tengelytáv bőséges helyet kínál egy család és csomagjai számára. A világos kárpitú, nagy felületű ülések kényelmesek, az elsők tág határok között állíthatók, ráadásul még a hátsó üléstámla szöge is megfelelő. Itt a középső merevítő egyébként magas, cserébe van pohártartós könyöktámasz, plusz aprócska ajtózsebek, na és három hátsó fejtámla biztonsági övekkel. Elöl rengeteg nagyméretű rekesz várja az apróságokat, míg a csomagtartó 400 literes. Négyajtós kialakítása révén nyílása is korlátozott, de ez legyen a Lancer legnagyobb hibája.
Igen ütőképes autót alkotott a Mitsubishi, s ezúttal nem a versenypályára. Az 1,5-ös Lancert bárki megvásárolhatja, az alapmodell indulóára 3 millió 900 ezer forint. Az erősebb motorokkal (1,8 benzines, 2,0 TDI) pedig valószínűleg még kellemesebb az élmény, mi is türelmetlenül várjuk a következő Lancer tesztautót.