Európai nyitány - Genfi Autószalon 2008 3. rész

Ma már a harmadik rész következik a genfi összeállításunkból, ismét tele jobbnál jobb autókkal: kupékkal, szuperroadsterekkel, limuzinokkal és egyéb más, meghatározhatatlan kategóriájú „csemegékkel". Nyitásként rögtön egy patinás angol márkával, a Jaguarral kezdek, de lesz Maserati, Lamborghini, Lexus, valamint a kétkerekűek világából elkalandozó KTM is. És igen! Jön az egyik nagy kedvencem, a hagyományőrző, olykor mégis radikálisan modern Morgan.

Előbb azonban még a Jaguaron van a sor, amely éppen jelentős arculat- és tulajdonosváltáson (?) megy keresztül. Alakul is szépen a modellpalettája, az XK Coupé és Cabriolet, valamint az XF limuzin után ezúttal egy szuperős, limitált példányszámú sportkupét dob piacra. A mindössze 200 példányban készülő XKR-S az XJ220 óta a leggyorsabb nagymacska: 5,2 másodperc alatt gyorsul 0-100 km/h-ra, végsebessége pedig 280 km/h (elektronikusan limitált). A kívül-belül felspécizett XKR-S motorházteteje alatt egyébként egy 4,2 literes, kompresszorral feltöltött V8-as dühöng, erejét egy Sequential ShiftTM nevű, ultragyors szekvenciális váltó, állítható karakterisztikájú futómű és Alcon R Performance fékrendszer kontrollálja.

A Jaguarral szemben a német Karmann nem a teljesítményre és a luxusra helyezi a fő hangsúlyt, hanem minőségi, gyorsan nyíló, üzembiztos vászontetőket gyárt. Genfbe ugyan nem hozott új, önálló tanulmányt a tetőspecialista cég, standjuk mégsem kongott az ürességtől, akadt itt „ponyvás" 1-es BMW, Audi A4-es Cabriolet és tető nélküli Bogár, szóval mindenki megtalálhatta a neki tetsző nyitott autót.

A Kia egy fiataloknak szóló, kocka formájú tanulmányautóval kápráztatta el a közönséget, rögtön háromféle változatban. A Soul Searcher, a Soul Diva és a Soul Burner a közös alapok ellenére teljesen eltérő „természetűek", az egyik rosszfiú, a másik szupermodell, a harmadik pedig magabiztos, megfontolt egyéniséggel bír. Amúgy a 4105 mm hosszú Soul magas karosszériája tágas és praktikus utasteret rejt, hiszen valójában egy Párizsban bemutatkozó szériamodell előfutáraként tekinthetünk rá.

Teljesen más kategóriát képvisel a Koenigsegg Edition, amely szintén Svájc, illetve a világ egyik kereskedelmi központjában ünnepelte a premierjét. 888 vagy 1018 lóerő, attól függ, hogy a „normálos" vagy az E85-ös etanolos változatot választjuk, de bizonyos szempontból tökmindegy: az Edition mindenképpen a szupersportkocsik legmagasabb ligájában játszik. A tervezőknek nem is volt más célja vele, mint a sebességi rekordok megdöntése, s nem titkoltan csak igen keveset és igen sok pénzért fognak belőle gyártani.

Hasonlóan extrém játékszer a KTM négykerekű csodagokartja, csak ennek még teteje sincsen. Mint egy modernkori Super Seven, ám az X-Bow-nak hátul van a motorja, a koncepció azonban lényegében azonos. Könnyű építés (750 kg), erős motor (4 hengeres, 240 lóerős TFSI), sok szél (ohne szélvédő), úgyhogy edzett idegzet és bukósisak használata - nem kötelező - ajánlott.

Kizárólag fehérben venném az új Lamborghini Gallardómat, annyira szívdöglesztően nézett ki „arabos" beütésével az új LP560-4. Nem mellesleg szupererős, új motorja éppen 560 lóerős, 40 lóerővel több, mint az elődjéé. A hatalmas teljesítmény a négykerékhajtás miatt remekül kihasználható, a kis Lambo 3,9 mádodperc alatt katapultál 0-100 km/h-ra, - vagyis még az X-Bow-t is veri -, 11,8 alatt már 200-on van, a végsebessége pedig 325 km/h. Az új modellt az Y-alakú LED-sorral kiegészített Bi-xenon fényszóróiról lehet felismerni a legkönnyebben, mivel az alapvető ékforma nem változott.

Elegancia és temperamentum: ez a két jellemző határozza meg a Lancia jelenlétét az idei Genfi Autószalonon, a látogatók itt találkozhatnak mindazzal, amit már megszokhattak az olasz márkától: magával ragadó arculattal, a vendégekkel történő utánozhatatlan interakcióval és természetesen az új Deltával. A Delta a Lancia márka második évszázadának első, minden ízében új gépkocsija, így jelentős szerephez jut a márka stratégiai terveiben. 4,5 méter hosszához, 1,8 méter szélességéhez és 1,5 méter magasságához 2,7 méteres tengelytáv párosul, egészen kivételes utastéri komfortot eredményezve a kategóriában. Temperamentumához hozzájárulva az összes motorja turbófeltöltőt kapott, és mindegyikhez hatfokozatú váltó kapcsolódik.

Végre úgy tűnik, hogy a Land Rover is kész a teljes megújulásra, legalábbis a Detroitban leleplezett és Genfben is kiállított LRX ezt mutatja. Persze a háromajtós, agresszív formájú terepjáró még mindig nem tagadhatná le a származását, de határozottan több fantáziát mutat, mint a teljes eddigi Land Rover kínálat. A kupészerű karosszéria belseje is igen innovatív, ezért csak drukkolni tudok, hogy az álomból valóság legyen.

Hű, az Aston Martin mellett a Lexus volt a másik márka, ami teljesen lenyűgözte a kolléganőimet! Különösen az LF-A Roadster aratott náluk sikert, hosszú percekig álldogáltak előtte, s míg a férjeiknek beütemeztek egy-egy GS460-ast, „neadjisten" LS460-ast, addig maguknak mindenképpen a kétüléses, nagy teljesítményű, nyitott sportkocsit képzelték el. Erre mondom én, kössük fel a gatyánkat, mert az 5 literes, 500 lóerős, V10-es motorral felszerelt, 320 km/h-s végsebességre képes álom nem lesz olcsó mulatság, tiszta szerencse, hogy a vételár összegyűjtésére van még egy kis időnk.

A Magna Steyr mulatságos formájú, de cseppet sem mulatságos tudású géppel képviselte magát a svájci szalonon, csak halkan teszem hozzá, hogy az autó „jelzőt" szándékosan nem használtam. A MILA Alpin a gyártó szerint egy kiváló képességekkel bíró, kompakt terepjáró, melynek károsanyag-kibocsátása nagyon alacsony. A három plusz együléses modellben ugyanis hibridmotor hajtja mind a négy kereket, melynek hatékonyságát az bizonyítja, hogy képes akár 45 fokos emelkedőket is leküzdeni.

A Mansory autói nem másznak falra, de ettől eltekintve igen-igen attraktívak, mindegy, hogy Ferrari, Mercedes vagy Rolls-Royce átalakításába fog bele a kis műhely. A lényeg az, hogy abszolút mértékig a vásárlók igényei szerint szabják át a donorok külsejét, belsejét; legyen szó felniről, bőrkárpitról, karosszériaelemről, a Mansory előtt nincs lehetetlen.

A Palexpo területén két helyen is találkoztam Maseratival, egyrészt természetesen az olasz cég, másrészt pedig a nemzetközi IED designstúdió standján. Míg a „valódi" szigonyos márka a Gran Turismo különösen sportos kiadását (S) hozta el Genfbe, addig a fiatal formatervezőkből álló csapat egy jóval kisebb, de legalább annyira szép kupét készített a kiállításra. Sőt, a Chicane névre keresztelt koncepció annyira jól sikerült, és annyira maseratis, hogy akár nyugodtan meg is kezdődhetne a sorozatgyártása.

A Mazda a háromajtós 2-es premierjét időzítette az első nagy, tavaszi autóseseményre, engem azonban sokkal jobban lenyűgözött a Taiki nevű tanulmány. Különösen az „orra" ragadta meg a képzeletemet, de valószínűleg, hogy a formatervezők fantáziája is derekasan szárnyalt a megrajzolásakor. A hátsó kerekek kiképzése viszont egy kissé már túlzásnak tűnik, de a jövőben azért elképzelhetők hasonló megoldások.

A Mercedesnél az eredeti elképzelések szerint a takarékos modellek játszották volna a főszerepet, a legtöbben azonban mégis az SL63 AMG-re voltak kíváncsiak. Pedig spórolni nemigen lehet a kétüléses kabrióval, a 6,3 literes, V8-as szívómotor véletlenül sem a gazdaságosság mintapéldája. Ellenben megy, mint a meszes, 520 lóerejével, 630 Nm-nyi csúcsnyomatékával 5 másodpercen belül éri el a 100 km/h-t, végsebessége 250 km/h. Van rajtautomatikája, a pilóta négyféle váltási program közül választhat, a felejthetetlen élmény garantált.

Valami okból kifolyólag az IEV elektromos autó is csak magában árválkodott a Mitsubishi területén, s mint nem is oly sokára kiderült, ez az ok az új Lancer Evo és Sportback jelenléte. Talán nem is annyira a vadonatúj, narancsszínű Sportback volt a sztár, hanem mindenki az Evókba akart beleülni, a félelmetes tudású és legendás hírű, utcai versenygépekbe. A lehetőség adott volt, csak a sort kellett kivárni, pedig elindítani nem lehetett a nagyvadat.

S végül jöjjön, aminek jönnie kell, zárásként az egyik nagy kedvencem a Morgan következik. Hihetetlen, de a klasszikus szépségű roadstereik máig fa alvázra készülnek, csak a jóval modernebb frissebb kinézetű Aero8-asban vette át a természetes anyag helyét az alumínium. Nekem persze ez utóbbi jön be inkább, na meg a kupé verzió, nem is tudnám eldönteni, hogy melyiket szeressem jobban. Ezért tiszta szerencse, hogy nincs több százezer fontom, különben ilyen problémák zavarnák meg édes álmom.