Amikor szilveszterkor pukkannak a pezsgőspalackok, Rüsselsheimben nemcsak az újévet köszöntik. 2012-ben másik ok is akad az ünneplésre: az Opel születésnapja. 150 éves lesz a vállalkozás, amelyről az alapító Adam Opel bizonyára nem is álmodta 1862-ben, hogy Európa egyik legnagyobb autógyártójává fejlődik.
Abban az esztendőben kezdte el a családi lakatosüzem varrógépek
előállítását. Egykettőre meredek emelkedés indult be, és hamarosan következtek
a kerékpárok: az első „Velociped" 1886-ban hagyta el a gyárat. Népszerűek
lettek a rüsselsheimi biciklik, a húszas évek közepén az Opel a világ
legnagyobb kétkerekű-gyártója, amely már motorkerékpárokat is készít. Az
autógyártás históriája 1899-ben kezdődött, ezáltal a Daimler-Benz után a
második legrégebbi, még létező német járműgyártó.
A „Patent Motorwagen System Lutzmann" volt a kezdet, és már 1902 őszén
bemutatta az Opel az első saját konstrukciót, a 10/12 PS modellt. Csak úgy
kapkodták a vevők, 1906-ig több mint ezer darab hagyta el az üzemcsarnokot. 1914-re
valamennyi vetélytársát túlszárnyalta az Opel, immár Németország legnagyobb
járműgyártója. Már a korai időkben is népszerű és megfizethető
sikermodelljeivel szerzett nevet: a „Doktorwagen" (1909) és a „Puppchen" (1914)
jelölte ki máig érvényes célját, hogy műszakilag kiváló és megbízható,
ugyanakkor elérhető autókat kínáljon széles vevőkörnek.
Az 1920-as éveket áthatotta a márka máig tartó újító szelleme, ekkor
készült a „Laubfrosch" és a rakétaautó. A népnyelvben a fűzöld színe miatt
kedveskedve levelibékának elnevezett 4/12 PS kiskocsival, első német
gyártóként, 1924-ben vezette be az Opel a futószalagos gyártást. Emellett
elsőként kezdett látványos rakétaautó-tesztekbe. 1928-ban például a berlini Avus
versenypályán történt nagy szenzáció: Fritz von Opel akkoriban szinte
elképzelhetetlen 238 km/órás csúcssebességet ért el RAK2 rakétaautójával. Egy
évvel később a frankfurti szőlők közül startoló Opel-Sander Rak1 hajtotta végre
a világ ugyan rövid, de mégiscsak első rakétarepülését, emberrel a fedélzeten.
1929-ben nehéz idők köszöntöttek be az autóiparban is. Milliókat tett
munkanélkülivé a világgazdasági válság, kártyavárként omlott össze a „dübörgő
húszas évek" konjunktúrája. Az Opel azonban időben gondoskodott magáról, és
erős partnert talált az amerikai General Motors (GM) konszernben. Meg tudta
szilárdítani piaci pozícióját, 1935-ben először gyártott több mint 100.000 járművet,
köztük a „Blitz" teherautót az új brandenburgi gyárban. Ugyanekkor egy műszaki
újdonsággal is jelentkezett Rüsselsheim: az Olympia volt az első német
széria-kocsi, önhordó acélkarosszériával. Egy évvel később rakta le a vállalat
a kompakt kategória 75 éves sikertörténetének alapkövét: az Kadettől folytonos
a vérvonal a jelen népszerű Astra-családjáig. 120 ezres évi gyártással 1936-ban
az Opel Európa legnagyobb járműgyártója.
Miután a háború alatt megszakadt a polgári célú gyártás, az újjáépítés
idején megint gyorsan felvette a tempót az Opel. A német gazdaság gyors
fejlődésének éveiben olyan kocsikkal jártak az emberek, mint az Olympia, az Olympia
Rekord, a Rekord P1 és a Kapitän, a vásárolt élelmiszereiket pedig Opel „Frigidaire"
hűtőszekrény tartotta frissen. Százéves jubileumára 1962-ben nyitotta meg a
vállalat a második üzemét, Bochumban. Ott készült az új Kadett, majd a hatvanas
években több sportos, szívhez szóló modell, köztük legendás kultuszautók,
például a Commodore, a Manta és a GT. Az Opel a felsőbb szegmensben is
képviselte magát a KAD modellekkel (Kapitän, Admiral, Diplomat), amelyeket
később a Senator és a Monza váltottak fel.1971-ben gördült le a futószalagról a tízmilliomodik Opel, és ugyanabban az
évben érte el egy kísérleti, akkumulátoros GT villanyautóval Georg von Opel a 188
km/órás sebességet. Az elektromos mobilitás már egy évtizeddel azelőtt téma
volt az Opelnél, hogy mindenki arról kezdett beszélni. Ma ismét éllovas e téren
a vállalat: a 111 kW (150 LE) teljesítményű Ampera, forradalmi
hatótáv-kiterjesztőjével az első széria-villanyautó,
amely sosem merül le.
20,4 százalékos piaci részesedéssel 1972-ben az Opel Németország
legsikeresebb autógyártója. Rüsselsheim új modellprogramot hoz ki, fókuszban a
biztonsággal, a fogyasztással és a környezet kíméletével. A Kadett ötödik
nemzedéke, egyben az első fronthajtású, a legáramvonalasabb kompakt autó volt
1979-ben, 0,39-es alaktényezővel. Később az Omega A (cw 0,28) és a Calibra
(cw 0,26) állított fel új rekordot. A nyolcvanas években a
kipufogógáz került a figyelem középpontjába, és az Opel ismét az újítók közé
tartozott, mint az első német márka, amely komplett katalizátoros flottát
kínált, és 1989-től valamennyi modelljét szériában látta el ilyennel.
1991-ben debütált az Astrában az Opel Safety System, oldalütközés és
alácsúszás-védelemmel, valamint övfeszítőkkel. A Frontera pedig azt mutatta,
milyen jól érez rá a márka a trendekre: a terepjáró szabadidőautó a SUV-korszak
egyik előfutára lett, és kapásból piacvezető. 1992-ben vette fel a termelést a
világ legmodernebb autógyára, az eisenachi Opel üzem, majd határozott további
lépések következtek: 1997-ben a bestseller Corsa első európai kiskocsiként
kapott szerény fogyasztású háromhengeres motort, majd 1999-ben debütált a hétüléses
Zafira, amely megnyitotta a nagyterű autók korszakát, és új standardot állított
fel a családi kocsik variálhatóságában. Ugyanebben az évben érte el egyik
fontos jubileumát: 50 millió gépjárműve hagyta el gyárait.
Az Opel Insignia 2008-as megjelenésével új irányt vett fel a márka. A
szoborszerű szépséggel ötvözött németes precizitást aztán átvitték egyéb Opel modellekre
is, mint legújabban a Zafira Tourer és a GTC Astra.
Az Opel és brit testvérmárkája, a Vauxhall, ma
több mint negyven országban értékesíti autóit. Európa hat országának
gyártóüzemeiben és fejlesztőközpontjaiban kereken 40.500 főt foglalkoztat. 2010-ben
az Opel/Vauxhall több mint 1,1 millió személyautót és könnyű haszonjárművet
adott el, 6,2 százalékos piaci részesedést mutatva ki. Az elektromos Opel Ampera
bevezetésével új területet nyitott az európai autópiacon, megerősítve a haladó
mobilitási megoldások trendformálójának szerepét.
|
