Formatervező leszek! - Zoom-Zoom designiskola 1. rész

Sejtettem én, hogy ez lesz a vége. Már gyerekkoromban különös affinitást mutattam az automobilok iránt. A rajz ugyan nem ment mindig jól, de most, hogy a Mazda bevezet az autótervezés rejtelmeibe, tuti, hogy formatervező leszek!

Azért ne higgyék, hogy mindenkiből sztárdesigner lehet, én például már egészen korán elkezdtem autókat rajzolgatni. Igaz, ötéves koromig szinte csak limuzinokkal foglalkoztam, szabad kézzel, felhőtlen lelkesedéssel, rajzaimat így gyermeki egyszerűség, naivság jellemezte. Kicsit idősebben és okosabban (?)felfedeztem a vonalzót, jött a szögletes és a sportkocsi korszakom. Aztán egy darabig mellékvágányra került a rajz, csak az egyetemen szedtem elő újra ezt a készségemet. Ott kaptam hideget és meleget, volt, hogy a különösen szép rajzok között emlegették a munkámat, de az is előfordult, hogy tudásomra azt merte mondani a tanár, hogy gyermeteg. Szóval inkább az újságírás felé fordultam, de most, amikor a Mazda „vállalta", hogy bevezet a kocsikészítés, formatervezés rejtelmeibe, újra előjöttek ilyen irányultságaim.

Egyébként „személyesen" Laurens van den Acker és Zoom-Zoom-csapata tárja fel előttünk a titkokat, a Mazda integrált formatervezési folyamatán keresztül. Elsőként egy olyan fontos alapfogalmat kell tisztázni, mint a „formatervezési DNS". Ahogy nevéből is sejthető, a „formatervi DNS" nem sokban különbözik az emberi génektől, az autókat egyértelműen felismerhetővé tévő építőelemek összességét jelenti. Vagyis olyan formai részleteket, melyek biztosítják, hogy az autó hasonlítson az azonos családból érkező többi típusra, és egyértelműen különbözzön más gyártók termékeitől. Ilyen látványelem többek között a hűtőrács, a tetővonal, a fényszóró vagy a hátsó lámpák formája.

És most végre következzen a formatervezés kilenc, várva várt - egyszerűsített - lépése. (Szinte valamennyi autós formaterv a vázlatok megrajzolásával kezdődik. Bár ezeket több perspektívából is elkészítik, az Egypontos a legkönnyebben elsajátítható és leggyorsabban megvalósítható módszer, így általában ezzel kezdődik az ötletek kivitelezése.)

Első lépés - az alapok
A munkát a karosszéria alsó vonalának, a két kerék helyzetének, illetve az övvonal megrajzolásával kezdjük, ceruzával. Fontos, hogy csak vékony vonalakat húzzunk, így könnyű lesz változtatni, javítani; nem szükséges elölről kezdeni az egészet.
Második lépés - durva arányok
A középvonal és az ablaknyílások elhelyezésével kijelöljük a karosszéria meghatározó arányait.
Harmadik lépés - a karosszéria vonalainak megalkotása
Jöhet az autó felső körvonala - a hátsó lökhárítótól kezdve a tetőn át az első lökhárítóig. Fontos szempont, hogy minél közelebb van a középvonalhoz a tetőív, annál kevesebb ívet kell „használunk".
Negyedik lépés - részletek hozzáadása
Amennyiben elégedettek vagyunk az autó általános formájával és arányaival, következhetnek a részletek, a lökhárítók, a lámpák és a kerekek kialakításával.
Ötödik lépés - a részletek rögzítése
A színezés előtt ez az utolsó állomásunk. Amennyiben eddig elégedettek vagyunk, elkezdhetjük a felületek kidolgozását, a felnik megtervezését.
Hatodik lépés - árnyékolás, világítás
Ha tetszik a terv, akkor vastag filccel árnyékolhatjuk az ablakokat és a kerekeket. Az első kerekek sötétebbé színezésével több mozgást közvetít majd a rajz.
Hetedik lépés - horizont és környezet
Ez a rész némi bátorságot igényel tőlünk. Egy színes tollal kiemeljük a fényvisszaverődéseket az ablakokon és a karosszérián, miután meghatároztuk, hogy hol húzódik a mögöttünk lévő horizont, és elképzeltük, hogyan verődne vissza a környezet és a táj az autó karosszériáján.
Nyolcadik lépés - színezés
Alkalmazzunk színes filctollat vagy krétát, az övvonal alatti rész kiszínezéséhez, középpontosan. A legjobb olyan színt használni, amely hasonlít a korábban használt színezésekhez.
Kilencedik lépés - tisztázás
Egy radírral tüntessük el a feleslegesen beszínezett részeket. A felfelé néző felületek „üresen hagyásával" könnyebb lesz a háromdimenziós forma elérése.

Ennyi! Meg persze még egy csomó más, a való életben a tényleges formatervezést hihetetlen kutatómunka előzi meg az APS (Advanced Product Strategy) részleg részéről. A designereket, marketingszakembereket és mérnököket tömörítő team felméri a vásárlók életstílusát, meghatározzák a jövőbeli autótrendeket, definiálják a piaci igényeket és a várható fogadtatást, és ezek alapján meghatározzák a célt. Innentől kezdve a „rajzolók" előzetes skicceken ábrázolják a tanulmányt, itt még teljes a szabadság, sok az újítás, az ötlet. Persze számításba veszik a donorként használt jármű meghatározott pontjait, a padlólemezt, a futómű bekötéseit vagy a motortartó szerkezeteket.

Az alapforma meghatározása után többféle vázlat készül a jármű belsejéről, különféle részleteiről, többféle nézőpontból. Majd összegyúrják a háromdimenziós agyagmodellt. Ezt számítógépes digitális modellezés következik, s így lassan megszülethetnek a tanulmányautók, amelyek már élesben tesztelik az új esztétikai, formai megoldásokat a közönség reakcióin keresztül.

A Mazda világszerte négy, Laurens van der Acker irányítása alatt álló globális tervezőstúdiót működtet - Irvine (Kalifornia), Oberursel (Németország), Yokohama és Hirosima (Japán), ezek mindegyike létfontosságú szerepet tölt be az új formatervezési ötletek megalkotása terén. Alapvetően mindegyik központ a helyi piacokra kerülő modellek tervezésével foglalkozik, de a valóság ennél persze bonyolultabb, hiszen az alapötletek gyakran egynél több piacon kerülnek megvalósításra. Továbbá még közös bennük, hogy mind három különböző területen dolgozik: a tanulmányautók megalkotása mellett tökéletesítik a sorozatgyártású járműveket, és egyben foglalkoznak a Mazda-modellek szebbé, jobbá tételével. Talán ez utóbbi egyébként a legfontosabb: „merre haladunk, hogy jutunk el odáig?"