Regisztráció     Kezdőlapom!         
Főoldal arrow Magazin arrow Történelem arrow Haver! Ez egy Mustang-evő! - A nagy Camaro sztori 2. rész
Főmenü
Főoldal
Magazin
Sport
Katalógus
Használtautók
Galéria
Linkek
Hírlevél archívum
Elérhetőségeink
Listázó
Keresés
Videók
Jogi tanácsok
Magazin
Hírek
Bemutató
Teszt
Történelem
Kiemelt oldalak
IAA 2011
Mítoszok földjén - Ferrari Múzeum
RSS
feed image
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!






 

Ossza meg ezt a cikket barátaival és ismerőseivel a Facebookon!

Haver! Ez egy Mustang-evő! - A nagy Camaro sztori 2. rész

PDF Nyomtatás E-mail
Írta: meszger   
2008. július 25. péntek 08:43
„Az olajválság kinyírta Kenny-t!" Akarom mondani az RS-t! De ennél nagyobb baj is történt, négyhengeres erőforrás költözött a Camaro motorházteteje alá! Egy Mustang-evő motorházteteje alá! Micsoda szégyen! Tiszta szerencse, hogy a konkurencia is éppen így járt!
Micsoda gyorsulási versenyek lehettek?! A 105 lóerős Mustang a 90 lóerős Camaro ellen! Hát, Travoltáék sírtak volna kínjukban, az biztos! „Köszönjük Neked, Olajválság!" Szóval, 2 és fél literes, négyhengeres motor - Iron Duke - az alap Sport Coupe-ban, 112 lovas V6-os a Berlinetta-ban, továbbá 165 lóerős V8-as a Z28-ban. Szép kis harmadik generáció! Aztán az amerikai Motor Trend magazin 1982-ben mégis az Év autójának választja.
Persze egyébként érthető, hiszen ez volt az első benzin-befecskendezéses Camaro, négysebességes automata vagy ötös manuális váltóval és 16 colos kerekekkel. És végre újra kisebbé és könnyebbé vált, vagyis ott hordozta magában az eredeti 67-es modell mondanivalóját. Sőt, immár sokadszor, ismételten felvezette az Indianapolis 500 verseny mezőnyét, aminek köszönhetően a Z28 speciális kiadása igen népszerűvé vált a vásárlók között.
A következő évek nem sok változást hoztak, de legalább a Z28-as megizmosodott, az öt literes, L69-es kódot viselő erőforrás már 190 lóerőt tudott, ráadásként pedig ötfokozatú manuális váltóval is szerelték. 1984-ben új, digitális műszerfalat és középkonzolt kapott a Camaro, amely megfelelt a modern kor elvárásainak. Az 1985-ös év viszont jelentősebb előrelépést tartogatott, a népszerű Chevy teljesítménye végre átlépte a bűvös 200 lóerőt, az International Race of Champions versenyről elnevezett különkiadás éppen 215 lóerős volt. És még a 2,8 literes V6-os ereje is megugrott, az új befecskendezésnek köszönhetően már 135 lóerőt adott le. Körülbelül ekkor jelent meg a harmadik, középső féklámpa is a Camarón, illetve az új kipufogórendszer és kétszínű fényezés úgyszintén.
1987-ben a nagy V8-as motorok mellett visszatért a kabrió változat a modellkínálatba, 1969 után először. Megszilárdították az IROC név pozícióját, sőt végre feltámadt az RS is. A 90-es évek elejére a Camaro újra sínen volt, erősebb motorokkal, több lóerővel és karosszériaváltozattal.
Az 1992-es év végén pedig feltűnt a negyedik generáció, amely teljesen új, modern karosszériát kapott. Ennek ellenére a lemezek alatt az előd technikája is feltűnt, alig módosítottak például a padlólemezen és a hátsó felfüggesztésen. Szintén maradt az első generáció koncepciója, 2 ajtós, 2+2 üléses kupé vagy kabrió, hat és nyolchengeres motorokkal. Az ott viszont immár műanyagból készült, az első felfüggesztés a modern technika elvárásai szerint készült, és a kormányművet is lecserélték.
Az alap Camaro 160 lóerőt tudott, a Z28 275-t, előbbi 3,4 literes V6-osból, utóbbi 5,7 literes V8-asból sajtolta ki ezt a teljesítményt. Nem csoda hát, hogy az 1993-as Z28-as az egyik legtutibb Camarónak számított, brutális motorja mellé hatfokozatú manuális (vagy négyfokozatú automata) váltó, ABS, négy tárcsafék és 16 colos felnik csatlakoztak. Mindezt potom, 17 ezer dollárért, vagyis kiváló ár/érték arányt képviseltek ezek a modellek.
A negyedik kiadás kabriója 1994-ben érkezett meg menetrendszerűen, a rajongók pedig örömmel tapasztalták, hogy karosszériája jóval merevebb a korábbinál. Bátortalanabb pilóták 1995-tól már menetstabilizálóval is rendelhették a Z28-as kedvencüket, s végre visszatért az 
SS név is. Méghozzá áttörve a 300-as limitet, az új csúcsmodell 305 lóerővel büszkélkedhetett.
Így már méltó módon ünnepelhették meg a Camaro születésének 30-ik évfordulóját, ennek örömére egy limitált széria még a Corvette 330 lovas LT4-es V8-asát is megkapta. 1998-ra áttervezték a Camaro frontrészét, ráadásul a letisztult, egyszerű vonalak alatt a nagy testvér teljesen alumínium „small blockja" lapulhatott, feltéve, ha a vevő a Z28-as verziót választotta. Ez az erőforrás 305 lóerőt biztosított a Camaro számára, míg az alapmodellben továbbra is 200 lóerős V6-os morgott.
Ezért nem volt mit tenni, a mérnökök az SS változatot felhúzták 320 lovasra, felszerelték Torsen difivel, amit a 1999-es kiadások is megörököltek. Utóbbiak kényelmi felszereltsége is jelentősen gyarapodott, kormányról vezérelhető rádióval vagy akár 12 lemezes CD váltóval. 2002-ben még megtartották a 35-ik születésnapot, majd augusztus 27-én befejezték a Camaro gyártását. De hamarosan... Jön! az ötödik!

Utolsó frissités ( 2010. szeptember 20. hétfő 01:21 )
 
< Előző   Következő >


Copyright (C)2005-2007 Autós Világ I Médiaajánlat I Impresszum