Accord, Insight, Jazz - felsoroltam a Honda
termékpalettájának majd' felét, lehet, hogy a japán autógyár mindet
belezsúfolta az „olcsó" indiai luxusautóba (az előző generáció Indiában a
gazdagok kiváltsága volt), a Citybe?! Mindjárt meglátjuk!
Kívülről Accord! Márpedig az Accord szép! Akkor a City is? Igen, jól néz ki!
Néhány éve bezzeg, még jót röhögtem volna egy ilyen kijelentésen, most meg... Nem
tudom, mi az oka, de ezek a kelet-európai piacra szánt limuzinok megszépültek!
(Már a Renault Thalia sem a régi!) A Honda City meg egy mini Accord. Sportos,
elegáns - ebben a fehér színnek is szerepe van -, nézhetjük bármilyen szögből,
jó ránézni.
A belsejével sincs baj, végülis a Jazzra épül. Kisautó léptékkel így tágas,
komfortosak az ülései, jó a kidolgozása, minősége. A kárpitok az övvonalig
feketék, felette világosak, az ergonómia néhány részlettől eltekintve kiváló.
Ilyen részlet a rádió kezelőfelülete, - komolyan mondom -, kezelési útmutató híján majdnem csak a
tesztautó visszaadásakor jöttem rá, hogy lehet eltárolni a csatornákat. Persze
utólag már látom a feliratot a középső kerek gombon: push and select (nyomd és
válaszd), de előtte nem esett le, hogy az nem csak a hangerőt szabályozza. De
ez legyen a City legnagyobb baja! Ennél jobban zavart, hogy kimaradt belőle a
szokásos, néha kritizált, „többszintes" „Honda-űrkabin", a műszerfal ezúttal
három kerek műszer együttese, és a középkonzol hasonlóan fantáziátlan. Ám a
vásárlók többsége lehet, hogy ennek örül.
Mint, ahogy a jó felszereltségnek is
- a City két kivitelben vásárolható meg: Comfort és Elegance -, az olcsóbb
tesztautó majdnem minden lényeges biztonsági és kényelmi elemet tartalmazott.
Az ESP-t nélkülöző biztonsági csomag (négy légzsák, ABS, EBD, övfeszítő, ISOFIX
gyermekülés rögzítő pontok) nagy részét szerencsére nem próbáltam ki. Jó
szolgálatot tett ellenben a kormányról vezérelhető, így kényelmes rádió, a
dögmelegben folyamatosan ment a légkondi, az első-hátsó elektromos ablakemelő
pedig lezárható a gyerekek elől. Nem próbáltam, de van USB és AUX csatlakozó a
hi-fi-hez, hátsó kartámasz, és rejtett rekesz a második üléssor alatt. Érdemes
azért átböngészni a teljes felszereltségi listát.
A motorkínálat viszont közel sem ennyire széles a Cityhez, egyetlen
erőforrással lehet megvásárolni, egyedül a manuális vagy automata váltó (csak
Elegance-hoz) között lehet választani. Nem baj, ez a Jazzben is „előforduló" -
inkább 1,3-as, mint 1,4-es -, 1339 cm3-es erőforrás tökéletes megoldás a gyár
részéről. 100 lóerős, tehát nem alulmotorizált, ráadásként az alsó
fordulatszám-tartományban sem használhatatlan. Ahhoz, hogy menjen, pörgetni kell,
csúcsnyomatékát közel 5000-nél, legnagyobb teljesítményét pedig 6000-es
fordulatnál adja le. Így eléggé kétarcú a motor, nyugodt tempónál csendes,
halk, visszafogott, pörgetve viszont (4000 felett) megjön a hangja és az ereje
- elfogadható „kompromisszum".
De ami a leglényegesebb, és amit mindenki
értékelni fog, az a fogyasztása. Alaposan megdöbbentem rajta, a kis alig egy
decivel fogyasztott többet az Insightnál, vagyis átlagban 5,4 literrel beérte
100 kilométerenként. Igaz, többnyire betartottam vele a közlekedési
sebességhatárokat, de a nyaralni induló, konvojban haladó, összes kanyarban
fékező, minden faluban 30-cal cammogó „cselákok" miatt akadtak húzós szakaszok
jócskán a teszt folyamán. Márpedig előzésnél nem kíméltem, toltam neki izomból;
kihúzattam, amíg lehetett, mégis ilyen eredményt „dobott ki" a fedélzeti
számítógép. A futómű bírta a strapát, bár a keskeny kerekek egyértelművé
teszik, hogy a City nem sportgép. Előfordult, hogy kettesben kipörögtek, és
inkább oldalra kúsztak, mint előre. De legalább nem dülöngél, nem imbolyog, sőt
a rossz magyar utakon - ugyanúgy, mint az Insightot - túl feszesnek éreztem. A
sűrű keresztbordákat egyszerűen nem bírja - én sem -, rázza a vesénket és
persze a karosszériát. Az ötfokozatú váltót autópályán szívesen kicseréltem volna egy hatosra, más
bajom nem volt vele, a precíz szervokormány meg kifejezetten jó fogású.
A Honda City immár nemcsak szép, tágas és keveset fogyaszt, de drága is:
3millió 949 ezer forint, azaz az ára is majdnem Insight vagy inkább Civic.
(Majdnem elfelejtettem a csomagtartót - hiába, ritkán használom -, a Cityé 506
literes és bővíthető.) Durva, nem?!
