Kell ennél több? - Nissan Tiida Sedan 1.6 Acenta

Elvitt A-ból B-be. Hiba és feltűnés nélkül; kényelmesen, nyugodtan, elegánsan. Kell ennél több egy autó esetében?

Majd kiderül! Az viszont biztos, hogy nagy bajban lettem volna e cikk írásakor, ha nincsenek jegyzeteim. Elvitt A-ból B-be, onnan C-be, az előbb felsorolt tulajdonságokkal, de... semmi több, más nem maradt meg bennem a Tiida Sedanról. Ellentétben például a narancssárga 350Z-vel, aminek a hangjára sok-sok év múlva is jóleső borzongással fogok visszagondolni. Hát még a gyorsulására...

Most azonban jól jön az irományom, muszáj is előkotornom azokat, különben csak ülnék és bámulnék bután a klaviatúra előtt. Na nézzük csak, mi áll benne!
Első pont: elegáns szín. Igen! A Nissan Tiida Sedan, akárcsak a korábban tesztelt ötajtós testvére nem a világ legszebb autója, mégis, ezzel a fényezéssel tagadhatatlanul elegáns. Pedig barna! Illetve bronz! Nem hiszem, hogy egyébként eszembe jutna ilyen színben más autót venni, de ha egy Tiida Sedanra neveznék be, akkor nem válogatnék tovább. Eltűnteti a magas karosszéria aránytalanságát, igaz, ebben az apró, de mindenképpen kiálló puttonynak is szerepe van.
Második pont: kis puttony, nagy csomagtartó, szűk nyílással. 500 liter, szóval elvileg majdnem minden belefér(ne), de a Tiida is hordozza a négyajtós modellek azt a hibáját, hogy kicsi a nyílása. Ráadásként a raktér fedele nem vág bele a háromszög alakú lámpába, ezért lefelé jelentősen összeszűkül. Megijedni azért túlságosan nem kell, úgyis ritkán vállalunk hűtő-, és mosógépszállítást, egy utazásnál használt kisebb bőröndöt, sporttáskát meg gond nélkül elnyel. Legalább megvan a kötelező hiba, kötekedés.

Harmadik pont: tágas, világos utastér. 2605 mm-es tengelytáv, nagy magasság; mi más jöhetne ki ebből a kombinációból, mint a nagyszerű helykínálat, amin még tovább javítanak a világos kárpitok. Legalábbis érzetre. Szinte sehol egy sötét folt, világosak az ülések, a műszerpult és a középkonzol, a tetőburkolat, csak a láb alatt feketék a szőnyegek. Apropó ülések, negyedik pontként a széles, ám rövid ülőlapú vezetőhelyet jegyeztem be. Egyébként az utasnak is abszolút hasonló kiképzésű ülőalkalmatossággal kell megbarátkoznia, a rövid lap hiányosságát talán némileg enyhíti a magas pozíciója. Jegyzetemből az is kiderül még az utastér kapcsán, hogy a belső design egyszerű, de elfogadható, itt nincs különbség az ötajtós modellel összehasonlítva. Az Acenta felszereltségét sem érheti panasz, a függönylégzsák mellett többek között széria a digitális klíma, az első-hátsó kartámasz vagy a kormányról vezérelhető, hat hangszórós CD-rádió.
Ötödik pont: kulturált egyhatos, hétköznapi menettulajdonságokkal, plusz pont azért, mert csendes. 16 szelep, 110 ló, 153 Nm, 11,1 másodperc és 186 km/h: ezek a száraz gyári adatok, nem kell magyarázni. Visszatérve a bejegyzéshez, kulturált és csendes. Na, ez dereng, mert kifejezetten szimpatikus volt, hogy mennyire simán, egyenletesen, hang nélkül járt az 1598 cm3-es erőforrás. Nem erőlködött gyorsítások folyamán sem, gond nélkül felpörgött, húzott. Ilyenkor ugyan a hangja természetesen felerősödött, de egyenletes tempó tartásakor szinte elnémult. Az ötfokozatú váltót sem szóltam le az értékelés folyamán, csak a jó kapcsolhatóság és a hatodik fokozat hiányát jegyeztem be a rubrikájába. Utóbbira elsősorban autópályás utazáskor lehetne szükség, 130 körül már olyan tartományba ér a fordulatszám mutatója, hogy hangossá válik a motor.

Hatodik pont: kellemes futómű. Nem sportautó, magas építésével sokkal inkább óvatos duhaj, ésszel azonban a magyar utakon tökéletesen beválik, komfortos, szépen elnyeli az úthibákat. A szervokormányt sokat kell tekerni, a fék jó, alapvetően tehát rendben van a Tiida.
A Nissan Tiida Sedan 4 millió 420 ezer forintért vásárolható meg. Elvisz A-ból B-be, kényelmesen, nyugodtan, elegánsan. Érzelmeket viszont egyáltalán nem kelt. Kell ennél több önöknek?