Hát, igen! A Kia Sorento új generációja nem kicsi
autó! Ráadásul meglehetősen erőteljes megjelenésű, mondhatni kellően izmos
motorral. Úgy futotta meg a 190 km/h-s végsebességét - óra szerint még egy
kicsivel többet is -, mintha az lenne a világ legtermészetesebb dolga. Egy több
mint négy és fél méter hosszú, közel két méter széles, illetve magas monstrum.
Nem csoda, hogy az emberek jó része azt gondolta, hogy kompenzálok.
A Sorento méretei - hossz/szélesség/magasság: 4685/1885/1710 mm, tengelytáv
2700 mm- ugyan némileg elmaradnak a BMW X5 vagy az Audi Q7 luxusterepjárók
hasonló paramétereitől, ám megjelenését tekintve abszolút nincs hátránya velük
szemben. Modern, tiszteletet parancsoló és erőteljes, de azt hiszem, hogy ez
utóbbit már említettem. Nincs túlspirázva, egyszerű, robosztus idomokból épül
fel a teste, a legszükségesebb kiegészítőkkel, divatos cuccokkal - LED-es hátsó
lámpák, króm díszítő-elemek - felszerelve, hogy azért kellően nagyot „üssön".
És persze fekete, nem a lelke, hiszen egy autóról beszélünk, csak a fényezése,
de ez már nem segített a megítélésemen, hogy a Sorento segítségével
kompenzálok.
Ami nekem kritika, az a Kiának, a Sorentónak egyértelmű dicséret, s én most
folytatom a sort, mármint a dicséretek sorát, hiszen a batár nagy külső
kényelmes, tágas, már-már hatalmas belsőt rejt. Beszállni, vagy inkább
felszállni persze nem könnyű, ahogy az már a terepjárók, szabadidőautók
esetében lenni szokott, de ha már benn vagyunk, akkor... A magas üléspozícióból
átlátunk a legtöbb autó „felett", így sokkal hamarabb reagálhatunk az aktuális
forgalmi helyzetre. A helykínálat pedig bőséges, elöl és hátul, széltében vagy
hosszában egyaránt, és jut hely a fejeknek is bőven, miként a csomagoknak
szintén, vagy a plussz két ülésnek, mert a Sorento létezik hétüléses kivitelben
is. A fotelok szintén nagyok, kevés oldal- és széles könyöktámasszal, a
berendezés - lásd műszerfal és középkonzol - határozottan stílusos.
A
sebességmérő, a fordulatszám-mutató illetve a többi műszer cső műszerekből néz
vissza ránk, a klíma kétoldali és digitális, egyedül az érintőképernyős hifi és
navigáció kezelése túlontúl bonyolult. De sebaj, mert úgyis feláras, én tuti,
hogy kihagynám, kár rá költeni, inkább vennék panoráma üvegtetőt olcsóbbért, amúgy
viszont minden lényeges biztonsági és kényelmi „elem" széria. Például a
légzsákok armadája, a hárombetűs elektronikai kiegészítők egész sora, az első
aktív fejtámlák, az első ködfényszóró, és még ki tudja meddig folytathatnám a
sort.
Ezért inkább áttérek a motorra és a menettulajdonságokra, bizony van mit
mesélnem a Sorentóról. Kezdjük azzal, hogy a Sorento teljesen új konstrukció -
ezúttal nem az erőforrásra gondolok, hanem a teljes autóra -, az alváz és a
merev híd a múlté, az önhordó karosszéria az új futóművel összedolgozva - még a
ballonos gumik ellenére is - személyautós vezethetőséget kínál. Sőt, olykor-olykor
a futóművet túl keménynek éreztem, terepen mindenképp, a nagy szabad
hasmagasság ellenére még fekvőrendőrön is alaposan vissza kellett lassítani,
viszont épp ennek köszönhető, hogy a Kia szabadidőautója még nagy sebességnél
is stabil, könnyen kezelhető gép marad. A 2,2 literes erőforrás pedig ugyancsak
bivalyerős, s nemcsak papíron (197 lóerő), hanem a mindennapi életben egyaránt,
s ennek megfelelően utál lassan menni. Még szerencse, hogy van tempomat, így
viszonylag könnyen megzabolázható a nyomatékáradat: 421 Nm az1800-tól 2500-ig
tartó fordulatszám-tartományban, és betarthatóak a sebességhatárok. „Normál"
üzemben pedig élvezhető a dízelmotor visszafogott duruzsolása, a széles gumik
halk surrogása.
Terepen meg?! Immár tudomásul kell venni, hogy a Sorento nem terepjáró, hanem
szabadidőautó, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Nem béna, de nincs
felező vagy differenciálzár, ellenben jól működik a lejtmenetvezérlő és
automatikus nyomatékelosztás, ezért a takarékos, elsőkerék-hajtásról bármikor
biztonságos összkerék-hajtásra vált a gép. Sőt, manuálisan is beállítható a
nyomaték 50-50 százalékos elosztása, 30 km/h-s sebességig. A hatfokozatú
váltónak meg leginkább a takarékos, nyugodt közlekedésben van szerepe, az
elődjénél könnyebb és biztonságosabb Sorento akár hét és fél liter gázolajjal
is beéri 100 kilométerenként. Ez persze erősen láb- és sebességfüggő, a motor
képességeit kiaknázva jóval több üzemanyag is lecsúszott a common-rail
dízelmotor torkán.
A Kia Sorento ezzel a 2.2 literes dízelmotorral és EX felszereltséggel 9 millió
299 ezer forinttól megvásárolható. A kompenzáláshoz ez elég sok pénz, de
legalább működik, egyébként pedig egy nagyon kellemes, személyautósan vezethető
és sokoldalú családi modell a Sorento.