Kisnyugdíjas - Renault Twingo 1.2 16V

Mielőtt bárki megsajnálná, gyorsan le kell szögeznem, hogy a cím megtévesztő. Pontosabban csak a Twingo méretére és korára utal. Mert egyébként egy cseppet sem hasonlít a Magyarországon élő, alacsony nyugdíjból élő idős emberekhez, ugyanis velük ellentétben a kisautó szinte dúskál a földi javakban. Van két bőrfotele és egy hátsó mozgatható „kanapéja", egy hatalmas méretű, nyitható panorámateteje, továbbá egy légkondicionáló berendezése, a többféle árnyalatban pompázó fényezése már csak hab a tortán. Lehet, hogy az ékszerdoboz találóbb cím lett volna?

Az utastér atmoszférájára a bőrkárpit nyomja rá a bélyegét, ha nincs nagy forróság, akkor mindenféle szempontból nagy élvezetet jelent a finom burkolat. Jó beleülni, végigsimítani, vagy csak ránézni, ha azonban betűz a nap, akkor bizony... A műszerfal már nem tartalmaz érdemi módosításokat a többi Twingóhoz képest, egyszerű és könnyen megszokható. A 3D-s kijelző a Renault-tól egyáltalán nem furcsa, néhány együtt töltött óra után pedig már teljesen természetesnek vesszük ezt a megjelenítési formát. Sajnos erős napfényben szinte lehetetlen leolvasni az adatait, ilyenkor csak az érzékszerveimre hagyatkozva próbáltam meg betartani a megengedett sebességhatárokat.

A kapcsolók és a kezelő szervek jól áttekinthetőek, sőt a kissé nőies autóban - méretéhez képest - nagyon sok tároló rekesz található. A pakolhatóságra egyébként sem lehet panasz, hiszen a hátsó üléssor csúsztatható és dönthető, aminek köszönhetően akár a havi nagybevásárlás is kivitelezhető a Twingóval. Egy kellemetlenség volt a kisautó utasterében, mégpedig a klíma zajossága. Ez azonban, mint később kiderült szériabetegség, így igazából nincs is ellenszere.