Az előzetes adatok szerint megközelítette az egymilliót azok száma, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltottak a legutóbbi kampány során. Annak ismeretében, hogy minden eddiginél többen váltottak, nem meglepő, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is hosszúra nyúlik a kötelező biztosítási szerződések feldolgozása. A biztosítási alkuszok eddigi tapasztalatai alapján becsülhető, hogy sok ezer autós a mai napig nem kapta meg az első esedékes díj befizetésére szolgáló csekket. Bár az új törvényi szabályozás már hatvan napos haladékot biztosít az első részletek kiegyenlítésére, lassan ez a határidő is lejár. Mit tehet, aki még nem kapott csekket? Kell-e addig is igazolnunk, hogy van-e szerződésünk? A FBAMSZ az alábbiakban foglalja össze röviden a teendőket.
Határidők tartása – megmaradt az ügyfél felelőssége
„Számos tekintetben kedvezőbbé vált az új szabályozás, de az ügyfeleknek két fontos kérdésben is megmaradt a felelőssége – hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Egyrészt nekik kell odafigyelniük, hogy az első díjrészlet legkésőbb március 1-jéig be legyen fizetve, másrészt hatósági kérésre ezt megelőzően igazolniuk kell a szerződésük meglétét.”
De mit tegyen, aki a mai napig nem kapott csekket? „A határidő közeledtével célszerű mielőbb utánajárni, mi okozza a számla elmaradását – tanácsolja az alkuszszövetség elnöke. – Az utolsó napokban ugyanis minden évben megugrik az ügyintézők száma. Az elmaradt díjbekérőnek ott érdemes utána járni, ahol a biztosításunkat megkötöttük. Ez általában a kötésben közreműködő alkusz vagy az adott biztosító ügyfélszolgálata.”
A biztosítás meglétét ugyanakkor már az év kezdete óta igazolnunk kell. Erre a biztosítási kötvény, illetve a befizetést igazoló szelvény hiányában a szerződés megkötését igazoló, a biztosító vagy az alkusz által kiállított dokumentum is alkalmas.
Ezek hiányában hatósági ellenőrzéskor már most is kellemetlenségre számíthatunk!
Köbcenti helyett lóerő – lehetőség az év végi díjemelésre?
Az idei kampány éles árversenyt, minden eddiginél alacsonyabb díjakat eredményezett. Több jel is arra utal azonban, hogy az átlagdíjak az idei periódusban elérték a mélypontot: a tovább zsugorodó a díjak miatti eredménykiesést a biztosítók minden valószínűség szerint már csak a szolgáltatás színvonalának csökkentésével és szigorúbb kárelbírálással tudnák kompenzálni. Egyes jelek arra utalnak, hogy már a jelenlegi díjszint sem feltétlenül biztosítja számukra a kívánatos eredményességet.
A díjemelési nyomás egyre nagyobb tehát a biztosítókon, ugyanakkor egyértelmű, jelentősebb tarifaemelést – az alkuszok által biztosított összehasonlíthatóság miatt – nem kockáztatnak meg.
A díjszínvonal rendezése kapcsán kapóra jöhet viszont az a szabálymódosítás, amelynek értelmében az autó hengerűrtartalma helyett 2011-től a motor teljesítménye alapján kell majd a kötelező díját megállapítani. A teljesítmény alapú besorolás bevezetését az indokolta, hogy a motorok már egyre kisebb hengerűrtartalommal tudják ugyanazt a teljesítményt nyújtani, a nagyobb teljesítmény pedig - rendszerint - nagyobb veszéllyel, és így több kárral is jár.
A FBAMSZ tagjainak közvetítésével biztosított gépjárművek adatai alapján elvégzett összehasonlítás azt mutatja, hogy a gépkocsik több mind egyharmada kerül majd más kategóriába az új szisztéma alapján. Főleg az idősebb, dízel üzemű autók esetében várható kedvezőbb besorolás, ugyanakkor az újabb, sportosabb gépkocsik akár kettővel magasabb díjkategóriába is kerülhetnek.
