Lehet, hogy nem is igazi?! - Honda Accord 2.0 Executive

Ez hülye! - jegyeztem meg magamban a felkapcsolásra figyelmeztető lámpa felvillanása láttán, s hogy Önök is értsék a reakcióm, röviden vázolom a szituációt! Lassan, kényelmesen csordogálok, bal lábam alig éri a gázpedált, a fordulatszám mutatója pedig épphogy elhagyta a 2000-es jelzést, mire kigyullad a váltásra figyelmeztető lámpa! És nem a le, hanem a felváltásra! Egy Hondában! 2000-nél! Hát nem hülye?!

De legyen igaza, gondoltam egyet és gangoltam, majd minő meglepetés, újra figyelmeztet a lámpa. Megint felkapcsolásra, most körülbelül úgy 1800-nál. Egy normál, alul nyomatékos, „pfű micsoda izmos" dízelmotor rég lefulladt volna, nagy krákogások, erőlködések közepette, ez a kétliteres, állítólag valaha pörgős Honda benzines meg röhögve szívat engem! Nem krákog, nem erőlködik, nem rángat, csak „könyörög" a felkapcsolásért.

Adok neki, még egyet tolok a váltókaron, de simán eljátssza ugyanezt - egészen hatodikig, ott aztán láthatatlan marad. Szóval tuti, hogy semmi nem ment tönkre! Csak ezt művelte a környezetvédelem a Hondával!

Mindig 2000-nél felkapcsolni, a 156 lóból 60-70-et kihasználva, vicc. Még akkor is, ha ilyenkor kifejezetten csendben, kényelmesen, feltűnésmentesen teszi a dolgát az 1997 cm3-s - i-VTEC - négyhengeres, és a váltó szintén jól kapcsolható. És aztán?! Emiatt nem érdemes Honda Accordot venni.

Talán a szedán prémium utastere segít a dolgon. Világos, kényelmes és csendes, igaz, a hely ebben is „csak" akkora, mint egy 3-as BMW-ben, vagy 159-es Alfában. Hiba, nem hiba - ez van, a Ford Mondeo nagyobb nála! Viszont tényleg minőségi és jól felszerelt; finom anyagok, igényes kárpitozás, és rengeteg gomb, kapcsoló jellemzi a Hondát. Vagy inkább a középkonzolt! A navigációval és parkolást segítő tolatókamerával összekötött hi-fi-nek több mint 20 gombja van, plusz három tekerője, aztán még ott a kétzónás klíma, amelyen a hőmérséklet nem a szokványos kerek forgókapcsolóval állítható. Tanulni kell!

A kerek műszerek a japán szabványt követik, ha egy Lexusban vagy egy Mazdában bukkannának fel, azon sem csodálkoznék. Egyszóval prémium. Persze a biztonsági arzenál is megfelel ennek az elvárásnak, hát még ha egy nagyobb motoros, Advanced Safety verziról lenne szó!

De térjünk vissza a motorhoz! Ahogy a teszt során egyre többször hagytam figyelmen kívül azt a „hülye" lámpát, úgy nőtt egyre jobban hozzám a gép. A közepes fordulatszám-tartománytól ugyanis már elkezdenek rugdalózni a pacik, hogy aztán fenn - egy rövid ideig - igazán szélnek ereszthessék a sörényüket. 5-6000-nél bejön az igazi Honda-feeling, és végre - presztízsautó ide vagy oda - sportkocsisan dalol az addig „elnyomott" motor és a kipufogó együttese. Nekem bejön, tetszik a 156 ló ereje, rögtön más a gyorsulás, a rugalmasság, mint amikor a környezetvédő és feleslegesen utasítgató lámpára hallgatok. Még az sem zavar, hogy az addig remek fogyasztási érték a múlté, 8 liter temperamentumos vezetéssel bőven belefér.

Lenyugodva visszaáll a csend, a nyugalom, újra a kényelemé, a luxusé a főszerep, elképesztő a Honda-motor járáskultúrája. A futómű megfelel ehhez a kétarcúságnak, sportos, stabil, de meghagyja az ember vesekövét, vagyis Magyarországon is használható. A jó fogású, sebességfüggő kormányt azonban néha túl direktnek éreztem, bár ez igazából hangulat- és alkalomfüggő volt. Magam sem tudom, hogy miként sikerült néha fél métereket odébb szökkenni pillanatok alatt, máskor pedig abszolút precízen tartani az irányt, az ívet, a sávot - ugyanannál a sebességnél. Valószínűleg csak nálam volt koncentrációhiány.

A formatervezőknél viszont semmi ilyen nem fordult elő, precízen, szépen megoldották a feladatukat, kicsit konzervatív, kicsit sportos és nem utolsósorban elegáns Accordot rajzoltak - egy vonalzó segítségével.

A Honda Accord a kétliteres benzinmotorral és Executive felszereltséggel 7 millió forint alatt hazavihető. A bőrkárpit és a nagyrészt Magyarországon is navigáló navigáció közel 1 millióval megdobja a vételárat, ami összehasonlítva a német prémium vetélytársakkal még mindig viszonylag kedvezőnek számít.