MINI 2010 - Az új család

Lehet piros vagy sárga, netán kombi és kabrió, de akár dízel szabadidőautó, esetleg duplakipufogós Cooper S, brit zászlóval a tetején, tökmindegy. A MINI minden formában nyerő: sajátos, vidám megjelenésével pozitív életfelfogást tükröz, s ezzel szimpátiát vált ki az emberekből. Nem csoda, hogy örök slágerdarab. Méghozzá 1959-től napjainkig, s ki tudja, hogy meddig! Most itt az új család!

Kilenc évvel az új generáció bemutatása után a Mini kínálja a prémium kisautók között a legszélesebb modellpalettát, nem is oly rég érkezett meg a kínálat legfrissebb tagja, a Countryman szabadidőautó. Majdnem ezzel egyidőben a teljes MINI-család felfrissült, a MINI, a MINI Clubman és a MINI Convertible egyaránt. Még vonzóbbak, még fiatalosabbak, még trendibbek az elődeiknél, és nem utolsósorban fürgébbek, hiszen a motorválaszték szintén erősödött.

Erősödött és tisztult, az új MINI One D és a MINI Cooper D például - részben a részecskeszűrőnek köszönhetően - alig 99 gramm/km szén-dioxiddal terheli a környezetet. Ráadásul nemcsak a természetet, hanem a tulajdonosainak a pénztárcáját is remekül kíméli, 3,8 literes fogyasztásának köszönhetően az átlagnál ritkábban fogják felkeresni a benzinkutakat az 1,6-os dízelmotorral felszerelt MINI-sofőrök. Ugyanakkor a forgalomban sem elveszett emberek ők, hiszen 90 vagy 112 lóerős teljesítményükkel simán felveszik a forgalom ritmusát, legyen szó akár városról, országútról vagy autópályáról. Gyári adatok szerint az erősebb kiadás 9,7 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h-ra, a gyengébbnek 11,4 másodpercre van szüksége ugyanehhez a sprinthez, a Clubman vagy a Cabriolet karosszéria pedig 0,4 másodperc pluszt jelent. Mert immár a Cabriolet és a Clubman is rendelhető ezzel a common-rail befecskendezéssel és változó geometriájú turbóval szerelt erőforrás.

Ezek a MINI-k elsősorban nem a száguldásról szólnak - ennek jegyében tervezték a karosszériájukat, többek között Start/Stop funkcióval, fékenergia visszanyerő rendszerrel és váltásra figyelmeztető nyilakkal szerelték fel őket -, arra ott vannak a benzines változatok, különösképpen a Cooper S és a John Cooper Works. Előbbi 1,6-os VALVETRONIC turbómotorja 184 lóerőt tud, utóbbi pedig még annál is többet, pontosan 211 lóerővel riogatja a közlekedésben résztvevő többi autót. Riogatja, mert nem akármire képes a kis méregzsák, az 1140 kg-os „pitbull" hat és fél másodperc alatt letudja a mérvadó gyorsulást, s akár 238 km/h-val is képes száguldani. Rugalmassága szintén elismerésre méltó: 5,2 másodperc alatt katapultál negyedikben 80-ról 120-ra. A Cooper S sem marad le tőle túlságosan, ugyanakkor a hétköznapok során a jóval visszafogottabb 122 lóerős Coopernak vagy 98 lovas MINI One-nak sincs szégyenkeznivalója. Egyedül a 75 lovas alapgép necces a menetdinamika szempontjából, 13,4 másodperc alatt éri el álló helyzetből a 100-at, végsebessége 175 km/h.

A MINI One vezetőinek sem kell feltétlenül kisebbségi komplexusban szenvedniük, mert  visszafogott teljesítményű autóikkal ugyanúgy kiélhetik individualista énjüket, mint az erősebb változatokkal. Rengeteg új szín, kárpit, berendezés és ezek variáció áll a tulajdonosok rendelkezésére, hogy minél egyedibbé, akár a „saját képükre" formálhassák MINI-jüket. Ha valaki pedig tanácstalan, akkor segít a gyár, és felkínálja az olyan bevált „irányzatokat", mint a Classic, Scene vagy Rally designstílust.

Az áttervezett műszerfal és belső még az elődnél is igényesebb, persze a felszereltség az árral együtt szinte korlátlanul bővíthető. Még akár Internet-kapcsolattal is ellátható a MINI, mind a Visual Boost rádió, mind a navigációs rendszer megadja ezt a lehetőséget.

Mi maradt még ki a gyors áttekintésből?! Hát persze, a MINI-család új designja, menő stílusjegyei, melyekből aztán van bőven. Ha hiszik, ha nem, az alapforma változatlan, talán a rajongók nem is bocsátanának meg egy olyan szentségtőréts, mint a szögletes formájú lámpa. Szóval maradt a gömbölyded forma, a sportos, mindig vidám karakter, csak néhány helyen újragondolták a részleteket. Ilyen a lökhárító, mely nemcsak csinos, de már sokkal jobban védi a gyalogosokat, újak a levegőbeömlő-nyílások, fokozva a sportosságot, s természetesen módosult a lámpa. Normál- vagy alapesetben ezek még halogén izzókat tartalmaznak, ám némi felárért xenon jár, adaptív világítás funkcióval. Nagyon hasznos sötétben, bevilágít a kanyarba, figyelembe veszi a kocsi sebességét, a kormány szögét, vagyis sok mindent tud. Aztán a hátsó lámpák LED-esek, a féklámpa „dinamikus", a ködlámpa pedig alacsonyabbra költözött. Oldalról pedig olyan apróságok tűnhetnek fel, mint az új index. Színekről már volt szó korábban, mindenesetre néhány új fényezés kifejezetten passzol a MINI egyéniségéhez: versenyzőknek a British Racing Green II, feltűnési viszketegségben szenvedőknek a Spice Orange, felpaprikázott sebességőrülteknek pedig a Chili Red tető!

A MINI-jelenség ezzel természetesen nem ér véget, a MINI volt, van és lesz, méghozzá gyanítom, hogy szép jövő áll előtte. A kérdés csak az, hogy hány bőrt lehet még lehúzni róla, persze ez nem szemrehányás, hisz én is izgatottan várom a Coupe és a Roadster-változatot. Addig is jó minizést kívánok!