Majdnem szerelem - Renault Grand Espace 3.0 dCi V6

Jó, jó, elismerem, eleve elfogult voltam vele szemben! Végtére is minden európai buszlimuzin ősatyjáról, a Renault Espace-ról van szó! Meg aztán elég csak ránézni, a formája még ma is lenyűgöző! A belseje pedig! Mint egy mesebeli űrhajóé!

Lelkesedni azonban csak a 81-es úton megtett kilométerek után tudtam érte. Egészen pontosan a Veszprémvarsány-Zirc, még pontosabban a cseszneki vár mellett húzódó szerpentines szakasz hozott lázba. Addig - mondhatni - semmi különöset nem mutatott a Grand Espace, a 3 literes dízelmotor, a kényelmes futómű és a hatfokoztú automata váltó szépen tette a dolgát, a nagy Renault buszlimuzin pedig a tőle elvárt kultúráltsággal suhant az aszfaltcsíkon.

A közel három méteres tengelytáv (2870 mm) és a nagy tömeg (üresen 1875 kg) a legtöbb úthibát például gyönyörűen eltűntette, a 177 lovas common-rail dízel ereje pedig minden szituációban meggyőző volt (0-100 km/h: 10,9 másodperc, végsebesség:210 km/h). Igaz, az egyterűekhez képest magas végsebességet nem próbáltam ki, de amilyen könnyedén, magabiztosan megfutotta a 190 km/h-t, kézséggel elhiszem az adatot a Renault gyárnak. Az automata váltó pedig akár kettőt is visszakapcsolt gyorsításnál, ráadásul mint minden modern egységgel, ezzel is lehetett kézzel kapcsolgatni - közös túránkat azonban nem a manuális beavatkozás jellemezte.

Aztán a korábban már emlegetett pár ezer méter még a kedvemet is felturbózta. Mert én - mint utólag kiderült, tévesen - azzal számoltam, hogy a nagy testű kocsiszekrény ezen a területen szenvedni, kínlódni fog, vagyis „elérkezik a határaihoz". Erre mi történt? A Grand Espace nemhogy nem veszített a dinamikájából, hanem inkább személyautókat megszégyenítő magabiztossággal robogott végig a kacskaringós, emelkedős, ereszkedős szakaszon.
Itt mutatta meg a kormány és a fék együttese is a tudása legjavát, utóbbi igen derekasan fogta meg a Renault-t. Az alacsony fordulaton ébredő nagy nyomaték (400 Nm 1800-nál) miatt dombnak fel is erőteljesen gyorsul az Espace, miközben a V6-os hangja lelkesítő szólamokba vált. A bizonyosság kedvéért utasokkal is végigmentem rajta még egyszer, és különösebben ők sem panaszkodtak. (Persze ez lehet a „hosszú évek, kemény munkájának" az eredménye is.) A vékony oszlopok pedig a jó irányíthatóságot, átláthatóságot könnyítik meg, ez persze városban, sávváltásnál, körforgalomban is jól jön.

A bennülőknek egyébként már csak a végtelenül komfortos és jó atmoszférájú utastér okán sem volt okuk panaszra, ugyanis a Grand Espace akár 7 személy számára is kiváló utazási lehetőséget biztosít. A „legkirályabb" helye egyébként a sofőrnek és az anyósának van, az első fotelek nagyobbak a hátsónál, ráadásul előttük tornyosul az űrsikló műszerpultja. Bár a „tornyosul" nem is igazán jó szó az elrendezésre, mert a kezelőszervek igen-igen diszkréten el vannak rejtve, a műszerfal egy hosszú, vékony, digitális „csík", középkonzol pedig nincs, így a klíma kör alakú kezelőszervei az ajtókra költöztek. Na meg a B-oszlopokra, mert a második sorban helyet foglalók is külön állíthatják a hőmérséklet, a leghátsó két embernek azonban már nem jár ez az „extra".
De legalább az öt hátsó ülés mérete megegyezik, elrendezésük a sínrendszer miatt egyszerűen variálható: szabadon csökkenthető, növelhető a lábtér, vagy a poggyásztér mérete. A csomagokat legrosszabb esetben 450 literes raktér várja, bővítve pedig majdnem végtelen a rendelkezésre álló hely. A magas felszereltség az okos, rafinált ötletek miatt nem is látszik, csak a finom kárpitanyag feltűnő, a szépen szóló hi-fit viszont fedél mögé zárták, a színes navigációt a műszerfalba, a biztonsági öveket meg a különálló övekbe integrálták. A légzsákrengetegre szerencsére csak a sok airbag felirat utal, az esetleges rendetlenséget nagyméretű, fedett rekeszek akadályozzák meg. A legjobb dolog azonban mégiscsak a hatalmas méretű, nyitható üvegtető, amely nagyon világossá varázsolja a kabint.
Habár a korábbi partner, a Matra, s ezáltal a műanyagból készült karosszéria már a múlté, a futurisztikus, egyéni forma ma is jellemzi a Renault Grand Espace-t. Pedig a legutolsó generáció is már 2002 óta piacon van, mégis rendkívül újszerű a design. Nem kifejezetten szép, inkább érdekességével megnyerő, nagy üvegfelületével vonzó a majdnem öt méter hosszú kasztni.

Sajnos, a teszt óta eltelt idő alatt ez a dízelmotor „kikopott" az Espace palettájáról, pedig a 9-10 literes átlagfogyasztása nem jelentett eget rengető anyagi terhet a nagycsaládok számára. Magas alapára, valamint a hasonló teljesítményű új 2 literes dízelmotor érkezése viszont nem indokolta a maradását, a vásárlók zöme úgyis kisebb erőforrásokkal választotta.