Regisztráció     Kezdőlapom!         
Főoldal arrow Teszt arrow Már nem Malacka tökháza - Fiat Dobló Family 1.3 Multijet 16V
Főmenü
Főoldal
Magazin
Sport
Katalógus
Használtautók
Galéria
Linkek
Hírlevél archívum
Elérhetőségeink
Listázó
Keresés
Videók
Jogi tanácsok
Magazin
Hírek
Bemutató
Teszt
Történelem
Kiemelt oldalak
IAA 2011
Mítoszok földjén - Ferrari Múzeum
RSS
feed image
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!







 

Ossza meg ezt a cikket barátaival és ismerőseivel a Facebookon!

Már nem Malacka tökháza - Fiat Dobló Family 1.3 Multijet 16V

PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2006. szeptember 13. szerda 03:37
Bizony, bizony, Malacka tökházának vége! Vagy legalábbis a Fiat Doblót már nem „csúfolhatjuk" tovább ezzel a névvel. És ezért a Fiat formatervezői felelősek! Képesek voltak megszépíteni a fessnek éppen nem nevezhető, ám annál karakteresebb kisteherautó/személyszállító párost. Hogy egyesek mit meg nem tesznek a népszerűségért!
Az olasz gép még az ezredforduló évében született, nagyobb testvéreitől jól elkülönülve, önálló alkotásként, francia segítség nélkül jött a világra. Érdekesen bumfordi formája háttérbe szorította jellembeli nagyságát (raktér/csomagtartó mérete, terhelhetőség, ötletes utastere, stb....), valószínűleg Európa-szerte sok vásárlót ijesztett el a „nagyképű" arca. Épp ezért modellciklusának feléhez érkezve a tervezők legfontosabb feladata az volt, hogy átrajzolják a Dobló frontrészét, na meg, hogy kijavítsák a vásárlók által kritizált apró részleteket. A retusálás annyira jól sikerült, hogy az új Fiat az amszterdami haszongépjármű-kiállításon „befutott"+, azaz megnyerte az év áruszállítója díjat.

Az már biztos, hogy a megújult Dobló külsejét nem érheti többé semmiféle panasz. Az új, „single-frame" hűtőmaszk megtette a hatását, jelenleg keresve sem lehetne találni divatosabb kisteherautót. Még személyszállítóként sem mutat rosszul, a barna fényezés például kifejezetten elegáns külsőt kölcsönöz a Dobló Family-nek. Természetesen az első fényszórók is divatosabbak lettek, továbbá a hátsókat sem kerülte el a változás szele, új környezetben és más elosztásban figyelmeztetik a hátulról érkezőket.
Amúgy a karosszéria ugyanolyan praktikus, mint volt, a két oldalsó tolóajtón keresztül könnyű a beszállás a magas utastérbe, a nagy méretű csomagtérajtó viszont zavaró. Sokkal jobb megoldás az üvegezett kétszárnyú ajtó, amely kevesebb helyet igényel, mozgatása sem annyira megerőltető, felára pedig csak 25 ezer forint.

Széria viszont az utastérben - Family változat esetén - a három üléssor, amely bőségesen elfér a 4255 mm hosszú karosszériában - a csomagtér rovására. A hét férőhely miatt a raktér jelképes méretűre zsugorodott, ráadásul a leghátsó padot ugyan előre lehet dönteni, de kiszerelése egyáltalán nem gyerekjáték. Nélküle azonban már 750 literes a poggyásztér, sőt 3 m3-ig tovább is bővíthető. A helykínálat sem egyformán oszlik meg az ülések között, hátrafelé haladva romlik a komfort. A „kapitányülésben" és mellette minden rendben van. A második sorban szintén bőséges a férőhely, sajnos a háttámla szöge viszont túl meredek; a plusz két ülés pedig inkább csak gyerekeknek való. Utóbbiak megközelítése az oldalsó tolóajtókon keresztül történhet, a két szélső ülés egyszerű előrehajtásával.

A piros-fekete színösszeállítású kárpitozás kifejezetten vidám, éles ellentéte az elegáns külsőnek, mégsem rossz az összhatás. A műszerfal és a középkonzol maradt a régi, sajnos a vezetőülés állíthatósága úgyszintén, az ajtópanel azonban előnyére változott. Bővült a fedélzeti számítógép tudása, valamint a Dobló is megkapta a Stilóból ismerős My-car rendszer menüjét, amivel sok apró funkciót beállíthatunk. A felszereltség sem rossz, széria a két légzsák - a tesztautóban oldallégzsákok is voltak (90 ezer forint) -, az ABS, az állítható magasságú kormány és a távirányítós központi zár, továbbá a kartámasz, a két elektromos ablak és a CD-s rádió is. Family felszereltség esetén is kemény 220 ezer forintot kérnek a mechanikus klímáért, a hasznos tolatóradar viszont szerencsére olcsó.
A kiváló 1,3-as Multijet dízel 700 ezer forintos felárat jelent az alapmotorhoz képest, ám képességei messze jobbak a 77 lóerős benzinesénél. Pedig a közös nyomócsöves egység is csak 85 lóerős, azonban menetteljesítményén nem, csak fogyasztásán érezni a visszafogottságát. A kis hengerűrtartalmú erőforrás vidáman pöfög a magyar utakon, legyen szó városról, közútról vagy autópályáról. A kellemes nyomatékgörbe miatt nem kell tartani a gyorsításoktól sem, csak a szokásos, „modern" turbólyukat kell túlélni, és utána már nincs megállás. Hangja sem túl harsány, sőt egyenletes sebességnél kifejezetten csendes, a hatalmas és sokat mutató tükör, valamint a magas homlokfelület által keltett szélzaj nagy sebességnél viszont zavaró is lehet. Persze a nagy sebesség relatív, a kocsi gyári végsebessége 156 km/h, de a motor az ötfokozatú váltóval 100-110 km/h óra között érzi jól magát. Ilyenkor a számítógép is kényezteti a vezetőt, az alacsony, 5 és fél literes átlagfogyasztás (terheletlenül) igen-igen jó érték egy hétülésestől. Az ABS-szel kiegészített fékrendszer igen-igen jól dolgozik, csakúgy, mint a stabil futómű, amely hátul meglehetősen egyszerű konstrukció. Emiatt viszont jó a Dobló terhelhetősége, nem kell azon gondolkodni, hogy a gyereket vagy a csomagot hagyjuk-e otthon.
A Dobló a piac legolcsóbb hétülésese, a leghátsó két ülés azonban a vetélytársaihoz hasonlóan csak gyerekeknek ajánlott. Ideális utazójármű, de ezen túl is sokat nyújthat a családoknak.
Utolsó frissités ( 2010. szeptember 20. hétfő 01:24 )
 
< Előző   Következő >


Copyright (C)2005-2007 Autós Világ I Médiaajánlat I Impresszum