Már a neve sem szokványos. Kimondani még hagyján,
de leírni. Bizony kellett hozzá idő, hogy megtanuljuk. Amúgy utal a kocsi
felépítésére (kaskáj - Irán területén vándorló nomád, állattartó törzs, melynek
fiataljai egyre inkább a városba kényszerülnek az elszegényedés miatt), habár
kronológiailag az Almera utódja, mégsem egy sima ötajtós, limuzin vagy kombi
modell.
Városi terepjáró. Mikor az első ilyen típus megjelent - talán a Ford Fusionre
aggatták rá először ezt a jelzőt -, abszolút blődségnek tűnt ez a kategória, de
aztán mind jobban „belelendült". Autógyárak és vásárlók egyaránt rákaptak a
„crossoverek ízére", melyek külsőleg a terepjáróktól származtathatóak, de
életük zömét - akár a teljeset is - aszfalton töltik.
Aztán ott van a néhány hónapos pályafutása. Nincs szükség arra, hogy mindenféle
csodagaranciával, árkedvezménnyel reklámozzák, anélkül is szépen fogy.
Magyarországon például már elkelt az éves mennyiség, pedig a Qashqai nem olcsó.
Alaphangon - 1,6-os motorral és kétkerék-hajtással - 4 és fél millió, a dízel
hatszázezres, a 2 literes benzines közel 1 milliós, plusz két kerék hajtása
pedig 1,1 milliós felárat jelent. Mégis viszik.
Tetszik, bejön az embereknek. Érdeklődtek a fotózásnál, körbejárták a
parkolókban, egy német turista pedig még a Vokswagen Touareggel is
összehasonlította. Bezzeg az Almerát észre sem vették volna.
Persze, a Qashqai - már a méreteinél fogva is- sokkal feltűnőbb. Legtöbb
paramétere ugyan megegyezik az új generációs kompakt modellekével, magassága és
szabad hasmagassága azonban jelentősen meghaladja azokét. Titka mégis inkább
magabiztos, ugyanakkor mégsem agresszív fellépésében rejlik, eddig kevés
terepjárónál, szabadidőautónál találták el ilyen jól ezt az arányt. A
karosszérián nincs egyetlen túljátszott részlet, felesleges dísz, még a
hűtőmaszk is műanyag, így viszont remekül harmonizál a kocsi alját védő fekete
betétekkel.

Szolid, de nem unalmas a Qashqai formája, és ugyanez érvényes lenne az
utastérre is, ha... Ha nem lenne a vadító színű bőrkárpit, amely teljesen
megbolondítja a belső atmoszférát. A finom anyag tökéletes ellenpólusa a fekete
műanyagoknak, kidolgozása hangsúlyozza az fotelek kényelmét, s még az ajtók
króm fogantyúival is remekül megfér. Nem rossz!
Ahogy a multifunkciós kormány fogása sem, sőt a műszerfal és a középkonzol
láttán sem fog senki sírva fakadni. A Renault-ból ismerős, nagyképernyős
navigációs, szórakoztató rendszer kezelése - a sok gomb ellenére - nem ördöngös
feladat, ráadásul ezen jelenik meg a tolatókamera képe! Éljen a jövő!
Tolatókamerát mindenkinek, de legalábbis a nőknek!
A kerek műszerek szépen skálázottak, az ötpontos biztonsági övek bekapcsolására
pedig a hangjelzésen túl piktogram figyelmeztet. A magas kardánalagúton
egyetlen forgókapcsoló segítségével kapcsolható a 4X4-hajtás, az egyszerű
megoldás tökéletesen megfelel a Qashqai rendeltetésének.
A helykínálat rendben, a magas üléspozíció mellé elöl-hátul bőséges láb és
fejtér jár, a csomagtartó 410 literes, a hatalmas panorámatető pedig
-pszichikailag - javít a remek térérzeten. Rossz minőségű úton azonban hanggal
is jelzi a jelenlétét, még szerencse, hogy a Qashqai élete nagy részét
aszfalton tölti.
Városi puhányként - a nagy nyári melegben - mi sem teszteltük az ALL-MODE
összkerékhajtást, a Nissan tereptudását illetően megelégedtünk a járdaszigetek
megmászásával. Szívesebben csavarogtunk vele inkább a városban és a Balaton-parton, mert a Qashqait kellemes vezetni. A magas üléspozícióból jól átlátható
a forgalom - a hátralátást nagy tükrök segítik, a 2 literes benzinmotor 140
lóereje pedig bőségesen elegendő a mindenkori forgalom ritmusának tartásához. A
kényelmes csordogálást segíti, hogy a 16 szelepes aggregát nyomatékcsúcsa
alacsony fordulatszámnál ébred, így legalább nem kell gyakran nyúlni a francia
beütésű, hatfokozatú váltóhoz. Vágtánál azért érdemes magasabb tartományban
pörgetni a motort, 3000 felett érezhetően összekapja magát a ménes, persze
hangját is kiereszti, de sosem zavaró mértékben. Ilyenkor a meglehetősen feszes
futóműért is hálásak lehetünk a mérnököknek, a Qashqai úgy kanyarodik, mintha
nem lenne magasabb az átlagnál, cserébe nem nagyon bírja az úthibákat. A
fogyasztását viszont csak dicsérni szabad, az üresen másfél tonnás autó
átlagban megelégedett 9 liter ólommentessel.
Röviden összefoglalva: a Qashqai nem Almera. Szerencsére! Nyomaiban sem emlékeztet
„elődjére", megjelenése, menettulajdonságai kedvelhetőek, új korszakot nyit a Nissan személyautók történetében.