Nyár, napsütés, SLK. Mi kell még a boldogsághoz? Hát, a címből nagyjából már kiderült: égés ellen Fabulon. Vagy legalább egy baseballsapka.
A baseballhoz vagy a naptej-márkához nem érdemes
ragaszkodni, de ezen kiegészítők nélkül viszont nem érdemes nekivágni a nagy
kalandnak. Ugyanis könnyen úgy járhatnak, mint én. Vagyis rákvörös fej,
rákvörös nyak és ugyanilyen kar, ja, meg vicces/jó tanácsok és megjegyzések elviselése
a barátoktól - várhat Önökre, már alig néhány óra SLK-zás után. Mondjuk, még egy
ilyen elegáns, kellemes módja az égésnek nincs.

Nincs is annál szebb dolog, mint egy gyöngyházfehér roadsterben sétakocsikázni
a Balaton-parton, élvezni a napsütést, a hűsítő menetszelet, és bezsebelni - az
olykor elismerő, olykor csodáló, máskor meg irigykedő - pillantásokat. Attól
függ. Egy biztos, az AMG-csomagos SLK-t mindenki megbámulja.
Gyula például -
aki, mint tudjuk igazi Ferrari- és autóbolond - majdhogynem egy kilométerről
kiszúrta. Szerencsénkre, mert nélküle, illetve a darus-kocsija nélkül nem
készülhettek volna el ezek a képek. Fotózás közben pedig elmondta a véleményét
a csillagos roadsterről.
Bár nem Ferrari, szerinte mégis egészen zseniális az SLK formája. Az
agresszivitás és az elegancia tökéletes mintapéldája, némi SLS AMG-s és CL
Coupés beütéssel. Mindegy, hogy fenn van-e a teteje vagy lenn, hogy kupéként
vagy kabrióként parádézik az SLK, egyszerűen eszméletlen a formája, a különleges
fényezés, illetve az AMG-csomag pedig remekül hangsúlyozza az SLK nemes,
ugyanakkor sportos jellemét.

Más szempontból is érdekes kettőséget mutat a nyitott német autó, míg az
erőteljes élekkel szabott orra elől mindenki rémülten húzódik le az autópálya
belső sávjában, addig meglepően lágy, domború ívekben ér véget - az oldalról
klasszikus arányokat mutató - karosszériája. Mindenesetre remek látvány,
nehezen lehet vitatkozni Gyula véleményével.
Ha a külső zseniális, akkor a belső - design - zseniális a köbön. Méghozzá az
olyan részleteknek köszönhetően, mint a polírozott bukócsövek, a pirosan virító
biztonsági övek (AMG sportcsomag), a propellerre emlékeztető légbeömlők vagy a
lapított aljú, háromküllős kormánykerék. S ezzel még nincs vége a formatervezők
ötletparádéjának, a sebesség- és fordulatszámmérő műszeregyüttes akár egy
versenyautóban is megállná a helyét, a remek oldaltartású, kellően hosszú
sportülések szintén, a kidolgozás minősége ugyanakkor luxusautós. A
felszereltség ugyanúgy, igaz ez utóbbi kizárólag a pénztárcánktól függ,
mindenesetre a tesztautó elég jól el volt látva extrákkal és kényelmi
kiegészítőkkel.

Tetőből ugyan nem a legprofibbat - gombnyomásra, fényre elsötétülő
változatot (Magic Sky Control) - viselte, ugyanakkor volt benne AIRSCARF légsál
és AIRGUIDE légterelő, aztán ülésfűtés, Becker MAP PILOT navigáció, ambiente
hangulatvilágítás és bőrkárpit, a korábban emlegetett AMG sportcsomag, LED
technikás világításrendszer, végül, de nem utolsósorban Parctronic
parkolósegéd. Apró szépséghiba ehhez képest, hogy 175 centis magasság felett az
utas nem tudja teljesen kinyújtani a lábát, ezen túl a helykínálatba sem lehet
belekötni. A szélvédelem ellenben lehetne hatásosabb, a kihajtott légterelők
inkább csak megkeverik a levegőt, ahelyett, hogy gátolnák az útját a kabinba.
Azért nem vészes ám a helyzet - pont annyira szeles az SLK, amennyire egy
roadstertől elvárható -, különösen, ha négyezres fordulat felett tombolni kezd
a kipufogó. Ilyenkor mintha nem is négyhengeres, csupán 1,8 literes,
turbófeltöltéses motor rejtőzne a hosszú gépház alatt, komolyan, mélyen,
lelkesítőn dalol a két oldalon kivezetett kipufogó. Hála a hanggenerátornak.
Egyébként az alacsony fordulaton kifejezetten csendes erőforrás a
csúcstechnikát képviseli, a turbófeltöltésen túl közvetlen befecskendezéssel,
változó vezérléssel, két kiegyensúlyozó tengellyel és ECO Start-Stop funkcióval
is büszkélkedhet. Utóbbi kikapcsolható ugyan, de feleslegesen, mert gyorsan,
késlekedés nélkül indít újra, miközben a pénztárcánkat és a környezetet egyaránt
óvja.
A 7G-Tronic sebességváltó szintén, normál körülmények között folyamatosan
alacsony fordulaton tartja a fordulatszámot, s simán, észrevétlenül teszi a
dolgát, némileg kényelmesen. Ebből az állapotából kizökkenteni csupán a gázpedál
erőteljes lenyomásával vagy a Sport, illetve Manuális mód kiválasztásával
lehet, előbbi esetben simán magasabb fordulatot engedélyez, utóbbiban pedig mi
magunk kacsolhatjuk a hét fokozat egyikét. Vagy a váltó jobbra balra
mozgatásával - minő hülyeség -, vagy a kormányon lévő fülek meghúzásával, s
utóbbiak igazi élvezetté teszik a roadster vezetését. Ahogy a gázpedál
agresszívabb kezelése szintén, ilyenkor előbújik az addig a motorban rejtőző
potenciál, s a fordulatszámmal együtt az események is felpörögnek.
Az SLK200
kifejezetten jól gyorsul, villámgyorsan átlépi a megengedett sebességhatárokat,
s csak robog tovább, megállíthatatlanul. A kormány jó partner a száguldáshoz, a
hidraulikus egység gyorsan, közvetlenül továbbítja a kerekekhez a pilóta
mozdulatait, vagyis precízen reagál. A futómű viszont inkább a kényelemre „hajt",
ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne elég az autó remek dinamikájához. Az
alacsony súlypont, merev karosszéria miatt úgyis elég stabil a kocsi, s a
kevésbé kemény hangolás éppen ideális Magyarországra. Sportosabb vezetők azért
választhatnak sportfutóművet vagy Dynamic Handling csomagot is.
Ami nem jött be, az a fogyasztás, az SLK200 BlueEFFICIENCY messze nem hozta a
gyári adatokat, az Euro5-ös besorolású motor nálunk 9,6 liter üzemanyagot kért
100 kilométerenként. Valamint lenyitott tetővel a csomagtartó használata is
nehézkes, igazán megemelhetné ilyenkor egy elektromotor a nem éppen
helytakarékos „szerkezetet". Űrtartalma egyébként 225-335 liter.
Ettől eltekintve azonban teljes a boldogság, ha nyár, napsütés és egy SLK vár
rám. Meg egy jó erős naptej vagy sapka, hogy ne fájjon annyira a 16 milliós
kocsiban. Égés ellen Fabulon!
|