|
|
|
|
|
|
| Írta: Administrator | |||||||||||||||||||||||||||||
| 2007. június 20. szerda 01:54 | |||||||||||||||||||||||||||||
Oldal 1 / 2
Ej, ha ezt Rejtő Jenő látta volna! Akkor Miss
Evelyn Weston, aki bölcsészetet tanult az egyetemen, és körülbelül 1
millió fontot örökölt egy öreg fegyenc, Jim Hogan után, biztosan nem
Alfa Romeón menekült volna el üldözői elöl. De lord Bannister is
kétszer meggondolta volna, hogy átadja-e a volánt a vezetni ugyan tudó,
de gyakorlatlan szőke ciklonnak! Sőt Gorcsev Iván sem egy
tizennégykarátos Alfa Romeóval gázolt volna át a nizzai Európa szálló
női strandjának napozóján! Nem bizony! Hanem egy Wiesman GT-vel,
esetleg egy Roadsterrel. De a Wiesmann testvérek Rejtő idejében még nem
éltek, így természetesen a két modell sem létezett. Rejtőnek pedig
maradt a kedvenc autója az Alfa.
Mindez csak azért jutott az eszembe, mert a Roadster és a GT karosszériájával csak olyan klasszikus olasz szépségek tudnak versenyezni, mint az 1938-as Alfa Romeo 2900 C vagy a 8 C 2900 Lungo. Pedig a Wiesmannok abszolút modern autók, birtoklásuk mégis valami egyedit, különlegeset jelent.
1985-ben talán még a két fivér – Friedhelm (közgazdász) és Martin (mérnök) – sem gondolta komolyan, hogy egyszer saját sportkocsi-gyárat alapítanak. Abban az évben azonban ellátogattak az Esseni Tuningshowra, és a rengeteg egyedi járgányt megcsodálva merész ötletük támadt. Eldöntötték, hogy készítenek egy kétüléses roadstert, amelyben a régi vágású design és a modern technológia békésen megfér egymás mellett. A terveket tettek követték, és 1993-ban megszületett a BMW motorral hajtott Wiesmann Roadster.
A Roadster kortalan szépség, vonalai hagyománytisztelők, megjelenése mindenki figyelmét felkelti, és a tulajdonosára irányítja. A hosszú, finoman ívelő motorháztető, a rövid utastér, és az erősen ereszkedő far hihetetlenül részletgazdag: csodálatra méltó a hátsó lámpák elhelyezése, vagy az izmosan domborodó sárvédők kialakítása.
A karosszéria üvegszállal erősített műanyagból készül, alatta galvanizált, extrém merev térváz feszül, mindezt teljesen alumínium alvázra építik rá. A vászontető tökéletesen passzol a Roadster formájához, ugyanakkor precízen illeszkedik a karosszériához is, ezért garantált a gondtalan száguldozás.
A szép rajzolatú műszereket a középkonzolra helyezték el, a hét műszer az ideális ergonómia miatt enyhén a vezető felé fordul. A kormány mögötti apró panelen azonban digitálisan is követhető a sebesség, és szintén itt vannak a diagnosztikai rendszer visszajelzői. A legstílusosabb részlet mégis a kézi ablaktekerő, amely eszméletlenül hatásvadász ugyan, de mégis nehéz lenne különbet kitalálni. A hi-fi berendezés a Becker cégtől származik, a kardánalagúton az ötfokozatú kézi, vagy a hatos, szekvenciális váltó nyugszik. A mai szemléletet jelzik a kormány mögött megbújó kis kallantyúk is, amilyek segítségével szintén a fokozatokat lehet kapcsolgatni.
Szinte hihetetlen, de még a csomagtartónak is maradt hely, egy golf-felszerelés például simán bepakolható az - egyébként nem túl méretes - raktérbe.
A kéttagú motorkínálat a BMW-től érkezik, az MF30 csak 231 lovas, az MF3-as viszont már 341 lóerős. Mindkét erőforrás hathengeres, a gyengébb verzió is 5,9 szekundum alatt gyorsul 0-100 km/h-ra, az erősebbnek ugyanehhez a feladathoz öt másodpercre sincs szüksége. Végsebességük 230, illetve 255 km/h óra, ami egy roadster esetében is több mint elegendő.
A remek menettulajdonságokhoz nemcsak a jó motor és az (opcionálisan) állítható karakterisztikájú futómű (Bilstein és Eibach tagokkal) járul hozzá, hanem az 50-50 százalékos súlyelosztás is. A Wiesmann sportkocsik karakterisztikája egyébként jól illik a „címerállat” mozgásához, a kocsi emblémáját ugyanis az egyenletesen, gyorsan és mindig precízen mozgó gekkókról mintázták.
|
|||||||||||||||||||||||||||||
| Utolsó frissités ( 2010. szeptember 20. hétfő 01:18 ) | |||||||||||||||||||||||||||||
| < Előző | Következő > |
|---|














