Az l-es külsejével nem könnyű megbarátkozni. Oldalnézetből például nagyon érdekesek a BMW arányai, nehéz megemészteni a látványt. Aztán meg ott van mindenhol az a rengeteg ív és egyenes, látszólag minden rendszer nélkül, azt az érzetet keltve, hogy nincs más céljuk, mint meghökkenteni minket. Igazából csak a fényképezés során, a részleteket összerakosgatva eszméltünk rá, hogy az 1-es formája remek­mű, nemcsak különleges, hanem a márkaidentitásnak megfelelve felettébb sportos, és még praktikus is.

Szemből viszont tipikusan BMW-s az 1-es, viszont itt is több ív van a szokásosnál. Sajnos csak sötétben látszik, hogy a kilincsek a zár oldásakor megvilágítják az autót, így bizton­ságosabb megközelíteni az 1-est.
A bömbi utastere nem tartogat meglepetéseket. A 2660 mm-es tengelytáv ellenére a belső passzentos, mindössze 2 felnőtt és 2 gyerek fér el kényelmesen, és a csomagtartó is csak 330 literes. Ez az építési konstrukcióból adódik, a motorok az első tengely mögé kerültek beépítésre, hosszában, hátsókerék-meghajtással párosítva. A feláras bőrülések nagyok, kényelmesek, továb­bá kihúzható combtámasszal rendelkeznek. Sőt, a vezető még a háttámla szélességét is állíthat­ja, és természetesen van rekeszes kartámasz is.

A műszerfal és a középkonzol ergonómikus és visszafogott, például hiányzik a drágább modellekből megismert i-Drive menükapcsoló. Kikerült a műszerek közül a folyamatosan kilengő pillanatnyi-fogyasztásmérő is, helyette hagyományos fedélzeti számítógép tájékoztat a legfontosabb adatokról. A kormányról a kétzónás klíma kivételével minden vezérelhető, a kiváló fényszórók automatikusan feIkapcsolódnak, és sebességszabályozó is rendelhető az 1-eshez. A viszonylag kicsi üvegfelületek erős bunkerérzetet adnak, fokozva a biztonsági arzenál tényleges hatását.
Menet közben az egyes rendkívül kultúráltan viselkedik. Élmény vele szabályosan közlekedni, a 2 literes, négyhengeres motor finoman és halkan jár, a futómű viszonylag jól elsimítja az úthibákat, az utasok nyugodtan élvezhetik a kellemes hi-fi-t. Ha viszont sietni kell, a 150 lóerő kitesz magáért. A fordulatszám emelésével folyamatosan nő a motor ereje, a BMW lazán gyorsul, a motor nem is érzi a közel másfél tonnás tömeget. A futómű forszírozott tempónál van igazán elemében, a hátsó kerék-hajtás miatt pedig a kormányon nincsenek hajtási befolyások. A hatfokozatú váltó precízen kapcsolható, igaz kicsit hosszú utakon jár.
A fékek tökéletesen meg­bízhatóak, miközben az esetleges vezetői hibákat menetstabilizáló zabolázza meg. Egyedül az index- és az ablaktörlő-kapcsolók működését kell megszokni, amelyeknek nincsen hagyományos szélső állásuk, azonnal visszaugranak eredeti pozíciójukba. Éjszaka is különleges élmény a BMW-­ben utazni, mert a tetőkárpitban levő apró lámpák kellemes hangulatot teremtenek az utastér­ben. A fogyasztás a nagy tömeg és a teljesítmény ismeretében elfogadható, átlagosan 9,5 litert csorgat le a BMW a torkán.
Kifogásunk csak a magas vételár ellen van, a 9,2 millió Forint még az igen jó felszereltség, presztízs és minőség ellenére is sok. Ezért Magyarországon soha nem lesz családi autó az 1-es, viszont aki megengedheti magának az nem fog csalódni benne.