Megválasztották, mi pedig izgalommal teli
kíváncsisággal vártuk a szerkesztőségünkben, közben többször felvetődött
bennünk ez a kérdés: vajon egyezni fog a véleményünk a nemzetközi szakzsűrivel?
Ha igen, akkor majd megkapjuk Önöktől, kedves Olvasóktól, hogy nincs önálló
véleményünk,... Ha nem, akkor azok a vádak érnek minket, hogy még az Év autója
sem jó nekünk! Szóval, nem vállaltuk a felelősséget, és hívtunk inkább egy
igazi Opel-szakértőt, B. Ferencet.
A 32 éves fiatalember ugyan nem Opellel a feneke alatt született, de már
kamaszkorától kezdve nagy hatással volt rá a villámos márka. Olyannyira, hogy
szüleit be is nevezte egy "csepp"-Kadettra (E), s ettől kezdve dúl az igazi szerelem.
Mindenkor és mindenhol első az Opel, s csak aztán jöhet az élet többi fontos
dolga.J A Ferrari-piros kedvencet egy 1,4 literes motorral
hajtott G-s Astra Caravan követte, majd egyre érettebb fejjel, egyre érettebb
gondolkodással, közel a családalapításhoz Feri átnyergelt a nagyobb Opelokra.
Egy B-s Vectra érkezett házi gépparkjába, a 2 literes Dti-s erőforrással
szerelt villámot egyszerűen fehér paripának becézte. Mivel azonban csak a
márkához hűséges - a típushoz nem -, az idő múlásával ezt a lovát is
lecserélte, választása egy szürke ménre, egy 150 lovas JTD - akarom mondani
CDTi - C-s Vectrára esett. Jelenleg azzal rója az utakat - felettébb
elégedetten -, és még minket is képes volt meggyőzni arról, hogy nincs nála
hozzáértőbb személy az új Opel Insignia kipróbálására. B. Ferenc elemzése
következik.


Természetesen elsőként engem is a formája révén érintett meg az új Insignia,
amely gyökeresen szakított az utolsó Vectrák szögletességével. Az eleje, huuú,
az nagyon ott van a szeren, markáns, igen erőteljes orra, hűtőmaszkja először a
Dodge-ok stílusosságát, nagypofájúságát juttatta eszembe. Csak az Opel jóval
elegánsabb és gömbölyűbb azoknál, a designerek igen ügyesen rafinálták az
íveket, hol összefutnak, hol szétválnak, hogy aztán a kocsi hátulján orgiát
rendezzenek. Egy kicsit ezzel még barátkoznom is kell, a négyajtós szedán
ugyanis igen látványos spoilerral zárul le, ami szokatlan egy konzervatív
limuzintól.
De az új Opel Insignia egyáltalán nem konzervatív, ahogy azt az utastere is
remekül megmutatja. Ha a látványos hűtőmaszk, az Opel felirattal gravírozott
villámembléma vagy a több helyen megjelenő hokiütő-forma - a helyzetjelzők
kialakítása, ködlámpa és a levegőbeömlők kiképzése - tetszett, akkor a belső
berendezés egész egyszerűen lenyűgözött. Csupa-csupa remek részlet, melyek
közül kiemelkedik az ajtók és a műszerfal egysége, harmóniája, a rajtuk
végigfutó dekorcsík a nappalik otthonosságával, lakályosságával vetekszik. Itt
is megjelenik a hokiütős-design az ajtónyitó fogantyú környékén, de az is hamar
feltűnt, hogy a nagy csonkon függő tükrök nem túl nagy felületűek. A tradicionálisan
sötét kárpitú ülések jóval kényelmesebbek a mostani nyergemnél, a régi
fokozatmentes (tekerős) háttámlaállítást viszont visszasírom. A fedett, rolós pohártartót szintén, cserébe nagyobb a kesztyűtartó és a hátsó lábtér, a szép forma miatt meg
még azt is megbocsátom, hogy hátul az átlagos magasságom ellenére is borzolja a
frizurámat a tetőív. Ja, a beszállás is veszélyes lehet ide.
Első blikkre nem semmi a középkonzol, rövid idő után azonban hamar kiismeri az
ember - és a fia. Ráadásul számos funkció egyszerűbbé vált a Vectrához képest,
például a kétzónás (extra) klíma szabályozási lehetősége vagy a fedélzeti
komputer menüje, a tekerőgombok pedig igen finom érintést biztosítanak.
Egyébként a számítógép kijelzője átkerült a kerek és jól leolvasható műszerek
közé, melyek éjjel igen kellemes, szemnyugtató színnel vannak megvilágítva (nem
sport változat). Emiatt viszont egyszerűsödött az alap rádió kijelzője, a
középkonzolon vörösen izzó csík mintha a 90-es évek japán divatját követné.
Tessék, egy kis retró-feeling! A tempomat vezérlését is átvariálták, gombjai a
nyelvre emlékeztető kormányon kaptak helyet, az indexkar pedig újra
hagyományos.
Jelenlegi, ötajtós Vectrámhoz képest, amely szállított már hatalmas hűtőgépet,
mosó és szárítógépet is egyaránt, az Insignia mély csomagtartója kevésbé
praktikus, ugyanakkor teljesen és szépen kárpitozott. Elsőre kicsit ijesztően
pattan fel a fedele, belső nyitógombot pedig nem leltem sehol, bár lehet, hogy
csak figyelmetlen voltam. Az 500 literes rakteret további jól használható
rekeszek egészítik ki az utastérben, például már a térképzseb sem csak térképek
befogadására alkalmas többé, sőt éjszaka még meg is világítja egy kis LED.
A jól felszerelt (Elegance) és biztonságos Insigniához ezúttal egy 130 lóerős
dízelmotor társul, mely „hálisten" újra saját fejlesztés. Nem mintha a FIAT
JTD-vel valami bajom lenne, de ez mégis már Opel vagy GM. A nagyon masszív érzést
nyújtó, nehéz karosszériához nekem bőven elég a 130 lóerő, na meg a 300 Nm,
igaz, nem tartozom a rohanós sofőrök közé. A hatos manuális váltóval nagyon
kellemesen lehet zongorázni a fokozatok között, 2000-től szépen húz a motor,
hangja nem túl jelentős. A hatodik egyértelműen pénztárcakímélő,
fogyasztáscsökkentő áttételt kapott, gyorsítani, dombon sebességet tartani
szinte lehetetlen vele, nekem azonban ennél fontosabb az anyagi helyzetem.
Visszatérve az erőforrás zajszintjéhez, biztos vannak nála csendesebbek, de ez
csak azért feltűnő, mert szél- és futóműzaj alig jut be az utastérbe.
Egyébként
meg szépen, egyenletesen jár, 4000-ig könnyen pörög, úgy ahogy van, jó. Kiváló a
kormány, az autó a feszes futóművével precízen veszi a kanyarokat, alig-alig
dől meg. Mégis többet kiszűr az úthibákból, mint a mostani gépem, lehet, hogy
el kéne vinnem egy futóműveshez. Összességében nálam kiválóra vizsgázott az
Insignia, egyedül a nyitott ajtónál, a bennmaradt kulcsra figyelmeztető
csilingelést dobnám ki belőle egy az egyben. Na meg a nevét kell még
megtanulnom, hogy ne mondjak mindig Vectrát az Insignia helyett.
Ezzel véget is ért szakértőnk elemzése az Év autójáról, mint kiderült, a
zsűrivel egyetemben őt is meggyőzte a hétmillió forintba kerülő Opel. Még egyszer leszögezzük, hogy a fenti sorok nem a saját véleményünket tükrözik,
bármiféle egyezés csak a véletlen műve, ezért kérjük, hogy a panaszleveleiket a
következő e-mail címre küldjék:
Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez
.
Mi pedig továbbra is mindent megteszünk az olvasóinkért!