Utálom az előítéleteket! Mert mitől lenne például egy autó női? Hát, csak tessék megnézni ezt a Nissan Micrát!
A színe vagy a formája teszi?! Netán
a „cuki" belseje? Ugyan már, persze ezek is közrejátszanak, de leginkább a
tapasztalataink, vagy még inkább az előítéleteink dolgoznak bennünk. Mert a
rózsaszín póló vagy galléros ing immár nemcsak a nők és a melegek kiváltsága,
ugye? Akkor meg miért kéne egy zöld és kerekded autót „megbélyegezni"? Ezúttal
pedig én is azt teszem.
Kollégám szerint hülye vagyok. Most nem csak úgy általánosan, szokás szerint,
ahogy normálisan lenni szokott, hanem a Nissan Micra kapcsán, mert ez az új
generáció nem női. Szerintem meg igen! Szerinte viszont nem női, s különben is
a FIAT 500-asnál nincsenek ilyen gondjaim... Most erre mit mondjak mégis, az
tényleg más...

Maradjunk a Micránál, az 500-as meg nem női és kész, a Micra viszont emlékeim
szerint, akár több generációra visszatekintve is az! Talán kevésbé gömbölyű,
mint az előző nemzedék, de azért pont eléggé gömbölyű. Valójában csak a
kacsafarokban végződő tető, illetve a meglehetősen érdekes formájú, 3D hatású
fényszórók „rontják" el a kerekséget, a hűtőmaszkja meg egyenesen olyan, mintha
a Verdák valamelyik részéből lépett volna elő a kis Nissan. A színe sem
akármilyen, ezzel a Micrával nehéz elbújni a forgalomban, az élénk zöld szín
teljesen beburkolja a karosszériát, kivéve az üvegtetőt és a kerekeket.
Ugyanolyan kerek és nőies, mint az elődje, ám nagyobb nála, hossza 7,
tengelytávja 2 centivel nőtt meg. Szélesebb is öt milliméterrel, viszont
alacsonyabb, így áll össze a 3780x1665x1520 „mérettábla". A tengelytávja pedig
2450 milliméter, ami centikkel még mindig elmarad a kisautók átlagától.
Ettől függetlenül az utastér leginkább... kerek(ded). Rendben, ezt már egyszer
elsütöttem egy korábbi Micra CC teszt kapcsán, de mi mást tehetnék újra?! Jó, a
volán az oké, nem lapított alul, végül is nem sportkocsi, de ilyen a műszerfal,
a középkonzol, sőt még a klíma kezelőpanelje is. Ja, ki ne maradjanak a
légbefúvók, a kilincsek, a rádió gombja... van még esetleg valami más?

Amúgy a helykínálat megfelelő, bőven hozza a kategória átlagát, még a fejtér is
- a panoráma üvegtető ellenére. Egyébként talán ez az egyetlen kifogásolható
része a japán kisautónak, mármint minőségileg, mert részben meglehetősen
egyszerű módon, mondhatni csúnyán rögzítették, ami az elhúzható rolóval azért
orvosolható. A szemre tetszetős műanyagok is kemények persze, de ennyi pénzért
ez nem gáz, a színek, formák pedig vidámak. Apró ergonómiai hiba, hogy a
fedélzeti komputer gombját a kormánytól balra, a műszerfal alsó részére
rejtették. Hogy miért? Ki tudja.
A felszereltség viszont gazdag, mindegyik Micrában alap az ESP és a hat
légzsák, a legkomfortosabb Tekna verzióhoz pedig már navigáció, parkolóhely
kereső asszisztens, és fény- és esőérzékelő is jár. Extraként intelligens
kulcs, ülésfűtés és a korábban már emlegetett panoráma üvegtető is rendelhető. A
csomagtartó meg 265 literes és bővíthető, emellett azonban számos rakodási lehetőséget
is kínál a kabin. Többek között két fedett kesztyűtartót, pohártartók
garmadáját, és elöl ajtózsebeket.
Na, csapjunk végre a lovak közé, izzítsuk be a hengereket, mind a hármat, a
Micra mozgatásáról ugyanis egy vadonatúj fejlesztésű 1,2 literes, háromhengeres
benzinmotor gondoskodik. Nem is rosszul, a hangja ugyan tipikusan wartburgos
vagy suzukis, fordulatszámtól és emlékektől függően, ám teszi, amit tennie
kell. Összesen 80 lóerővel és 108 Nm-rel, ami nem rossz egy kiskocsitól, pláne,
hogy nem túl nehéz a Nissan. A szerény gyári gyorsulási adat ellenére nem
vérszegény a Micra, alacsony és magas fordulaton egyaránt életképes az
erőforrás, csak a hangszíne változik. Vagyis városban és országúton egyaránt öröm
használni a kisautót, könnyű a kormánya, kicsi a fordulóköre, s még elég az
ereje. Az autópálya nem az ő terepe, de azért természetesen azt is megjárja, ha
kell. A váltó viszont lehetne pontosabb, érdekes, hogy míg a konszerntestvér
folyamatosan fejlődik ezen a téren, addig a Nissan egy kicsit visszaesett.
Azért gáz nincs, csak a pedál, mely a társaival együtt finoman jár, és a
futómű, mely nem túl feszes, mégsem okoz meglepetéseket, se kanyarban, se nagy
szélben. Ideális megoldás hát Magyarországra. S még enni sem kér sokat a zöld
Micra, pedig nincs benne stop&start rendszer, az öt és feles átlag (száz
kilométerenként) azonban így is nagyon jó.
Női, nem női, ez itt a kérdés. Az én véleményemet már ismerhetik, de csudába az
előítéletekkel, s velem is. Akinek tetszik, vigye haza: 3 millió 900 ezerbe
kerül e Tekna változat. Az utolsó szó jogán engedjék meg, hogy megjegyezzem:
női!
|