Nem kell sokáig szomorkodnom miatta, a második
generáció első képviselői már megérkeztek Magyarországra. De most még a régi
modellen a sor, utoljára övé a főszerep, következzen az I-WAY!


A kora vagy a fizikai állapota miatt nem lett volna muszáj ilyen gyorsan
lelépnie a színről, a 2006 óta piacon lévő első Qashqai még ma is jól néz ki.
Igaz, hogy a Golf-kategóriáját alaposan megbolygató szabadidő-autó már
megjelenésekor sem a forradalmi külsejével hódított, inkább végtelenül
szimpatikus, agressziómentes fellépésével nyerte meg az emberek szívét. Azóta szinte
egy cseppet sem öregedett, ugyanolyan elegáns, magabiztos és visszafogott, mint
a kezdetekkor volt. Egyedi, hatalmas - 18 colos -gyári felnijei csak úgy
vonzzák a tekinteteket, ritka szépek, különösen az aludni készülődő, a
látóhatár mögé hamarosan elbújó nap vörösen játszó fényében. Pompásan
harmonizálnak velük az ezüstre fújt kilincsek és tetősínek, bár apróságok,
mégis ezek teszik teljessé, egységessé az autó külsejét, designját.
Az utastéren sem érezni az elszállt éveket, biztos van nála szebb vagy jobb
minőségű, de alapvetően nincs vele gond. Tágas, kényelmes, épp csak annyira
magas, hogy biztos van nála modernebb, szebb vagy minőségibb, de simán elmegy a
kategóriájában. Legfőképpen azért mert tágas, illetve pont annyira magas csak,
hogy nem nehéz a beszállás, ám tökéletesen átlátni a forgalmat. A bőr-szövet
kárpitozású, piros varrással díszített ülések kényelmesek, hosszú távon is,
hátul sincs helyszűke. A hatalmas panorámatető ellenére a fejtér is elegendő, a
Qashqai szerencsés konstrukció.
A limitált széria meghatározó elemeként hirdetett Connect rendszer - teljes
mértékben integrált, érintőképernyős, van TMC-, Bluetooth-szolgáltatása és USB
csatlakozója, SD kártyával frissíthető - számtalan funkciója közül kiemelkedik
a tolatókamera megjelenítése, mely rendkívüli módon megkönnyíti a parkolást.
Ugyanakkor ma már nem túl attraktív a megjelenése, de ez az előbbi
szolgáltatások ismeretében simán megbocsátható.

Az I-Way felszereltség elvileg bármelyik erőforráshoz elérhető volt, nekem egy
2 literes, kétkerék-hajtású kivitel jutott. Korábban azt mondtam, hogy bőven
elég az 1,6-os, illetve, hogy nincs jelentősebb különbség a két motor
használhatósága között, most - utólagosan - módosítanom kell a véleményemen.
Bizony, ezúttal a kétliteres Qashqai igen meggyőzően viselkedett, a 140 lóerő
meglepően dinamikusan, fürgén mozgatta a magas karosszériát. Még csak
agyonpörgetni sem kellett ehhez, alacsony fordulatszámon is van elég nyomaték,
a magasabb tartományban az erővel együtt a hangja is megnő. Ráadásul a feszes
hangolású futóműve stabil, amit a nagy, széles kerekek még hangsúlyosabbá
tesznek, az úthibákat persze nagyon megérzi. Terepen sem érdemes próbálkozni
vele, maximum földúton, de sárban igen hamar képességei végére ér a sportos
mintázatú, viszonylag alacsony oldalfalú gumiabroncs. Cserébe húzós tempónál,
hosszú távon keveset fogyaszt, ezáltal ideális utazóautó, hát nem véletlenül
kedvenc a Qashqai.
Árakról már felesleges beszélni a régi Qashqai esetében, ezért csak zárójelben
jegyzem meg, hogy a tesztautót anno 6,7 millió forintért lehetett megvásárolni.
Az új alapmodell - 1.6 4X2 - legkevesebb 4 millió 990 ezer forintért vihető
haza.