Ilyen nincs, és mégis van! - kiabálta egykoron Vitray Tamás a tévében, s lám, az időközben közhellyé vált mondásnál keresve sem találhattunk volna jobbat az új Mitsubishi L200-asra vonatkozóan. Nincs, mert Magyarországon az importőrön keresztül egyelőre nem kaphatunk ilyen gépet, és mégis van, hiszen nekünk is sikerült szerezni egyet – magyar forgalmi rendszámmal.

De még milyet! Super Select 4WD rendszer, központi differenciál, felező, MASC-MATC elektronikus menetstabilizáló, dupla légzsák (utasoldali kikapcsolható), ABS+EBD, ISOFIX gyermekülés rögzítési lehetőség, automata klímaberendezés, bőrkárpit, könnyűfém felnik, ülésfűtés, és így tovább. Brutálisan hosszú a felszereltségi lista, ráadásul az Invite kivitelű L200-asban mindez alap. Egyedül az automata váltóért kell felárat fizetni, de azt meg bánja a fene.

Az előző felsorolás is rávilágít arra, hogy lassan elfelejthetjük azt a berögzült hülyeséget, hogy egy pick-up csak munkásautó lehet. Már a Toyota esetében is erős kétségeink voltak ezzel kapcsolatban, a Mitsubishi L200-as 2006-os évjárata azonban az utolsó kételyeinket is eloszlatta. Na jó, a szimplakabinos változatra még rá lehetne húzni ezt a jelzőt – igaz, az nem titkoltan valóban munkagépnek született –, a duplakabinos változatot azonban garantáltan nem fogják ezzel a szöveggel „sértegetni”.

Sőt, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy az L200-as tulajdonosa irigykedő pillantásoknak lesz kitéve! Mert az új Mitsubishi kegyetlenül jól néz ki. Szemből simán leveri a jóval drágább Pajerót is, nem beszélve a konkurenciáról, amelyek joggal irigykedhetnek a látványos formatervre. Az első, ezüstösen csillogó gyémántokat igen erőteljes, már-már agresszív környezet veszi körbe, még a BMW-terepjárók „veséi” sem ilyen ütősek. Az L200-as egyéni karakteréhez a kabin szokatlan kialakítása is nagyban hozzájárul, de a pick-up jó kiállásán még a plató sem ront jelentősen. A nagy szabadmagasság miatt praktikus az alsó fellépő, amiből szerencsére jutott a raktér lehajtható ajtaja alá, a krómozott tükörháznak azonban pusztán esztétikai funkciója van. A tervezők fantáziáját dicséri a Mitsubishi részletgazdagsága, nem elég, hogy a karosszériától eltérő színűre fényezték, és így kihangsúlyozták a kiszélesített kerékjárati íveket, de még a tanksapka is formatervezett.

A „három csík” - ha diszkréten is, de -visszatér az utastérben, az első és hátsó hangszórókon egyaránt. De közel sem ez a motívum az egyetlen designelem a belsőben, ami vonzóvá varázsolja a pick-upot, modern a műszerfal-középkonzol együttes, a klíma kapcsolói kifejezetten szépek, és a háromküllős kormány sem mutat rosszul. A felhasznált műanyagok megfelelnek a kategória átlagának, a kidolgozási minőség japános, az összhatás azonban jobb, mint az átlag távol-keleti kocsikban.

A középkonzol tetejére beépített fedélzeti számítógép a kerek műszerekhez hasonlóan kék háttérrel gyönyörködteti az utasokat; a fogyasztás, az aktuális út, és a rádió adatain túl ezen jelenik meg a digitális iránytű is. A bőrülések kényelmesek, a vezetőé elektromosan állítható, a helykínálat a hátsó sorban érezhetően javult az elődhöz képest, az itt helyet foglaló, magasabb emberek komfortérzete azonban még mindig nem éri el a személyautókban megszokott szintet. Pedig nekik is jutott pohártartóval felszerelt középső kartámasz, automata működésű elektromos ablak, valamint fejtámla a biztonságuk érdekében. A fedetlen raktér hossza 1325 mm, szélessége 1470 mm (kerékdobok között 1085 mm), egy zárt dobozzal azonban jócskán megnövelhető a kapacitása és a biztonsága.

A sebességmérő mellett egyszerű sematikus ábra tájékoztat a hajtás állapotáról, amely az út-, és terepviszonyoktól függően négyféle lehet. Normál menetben az L200-as csak hátsókerékhajtással működik, spórolva az üzemanyaggal, és csökkentve az alkatrészek kopását. Mindössze egyetlen mozdulattal kapcsolható a terepváltón – 100 km/h-s sebességig menet közben is – a biztonságosabb négykerékhajtás, további egy kapcsolás, és máris záródik a differenciálzár – a mindkét tengelyen maximalizálódó nyomaték érdekében. Az utolsó, felező fokozat extra kapaszkodóképességgel látja el a pick-upot, amely különösen durva viszonyok között jöhet jól. A Pajeróból is ismerős hajtási rendszernek ráadásul besegít a MASC (Automatikus Stabilitási Szabályozás) és a MATC (Automatikus Kipörgésgátló Rendszer) is, az elektronika megakadályozza a kerekek kipörgését, és a fékek használatával fenntartja a Mitsubishi mindenkori stabilitását.

A sofőr ebből persze mit sem vesz észre, az L200-as bármilyen körülmények között csak törtet és törtet előre, ráadásul még a terepváltóhoz sem kell gyakran nyúlnia. Letérve az aszfaltútról, vagy esőben – a könnyű far miatt – érdemes az összkerékhajtás bekapcsolni, egyébként jól boldogul a hátsókerékhajtással az L200-as. A differenciálzár, vagy a felező használatára nagyon ritkán lesz szükség (pl.: télen), a tudat, hogy van, mégis eléggé megnyugtató.

A 2 és fél literes dízelmotor (DI-D) 136 lóerős teljesítménye bőven elegendő a teherautókra vonatkozó sebességkorlátok áthágására, sőt még a normál személyautók autópályán megengedett legnagyobb sebességét is könnyedén tartja. Erősnek tűnik, a nagy test miatt viszont csak a kiskocsik gyorsító képességét hozza a Mitsubishi (gyári adatok szerint 14,5 másodperc alatt sprintel 0-100 km/h-ra), de legalább a jó nyomaték-karakterisztika megfelelő rugalmasságot garantál. A korán éledő 314 Nm-es csúcsnyomaték a tesztkilométerek múlásával egyre növekvő magabiztossággal ajándékozza meg a pilótát, előzéseknél fölösleges visszakapcsolni, így legalább nem „fáj” neki, hogy az összes gázadás, terhelésváltás átjön a váltón. A L200-as végsebessége viszonylag magas – 167 km/h, a jó szigetelés miatt a zajkomfort még nagy sebességnél is elfogadható. A könnyen járó szervokormánnyal tényleg gyerekjáték a Mitsubishi irányítása, a futómű-fék párosa meggyőzőbb teljesítményt nyújt a Toyota hasonló kategóriájú járgányánál. Tartós szerkezeti elemei ideálisak Magyarországra, ráadásul a hatalmas gumik kellemesen megszűrik az úthibákat. A 16 szelepes, intercooleres erőforrás fogyasztása is elfogadható, útviszonyoktól függően 8 és 12 liter között mozog.

Tudása és kialakítása remekül megfelel a szabadidőautóktól elvárt tulajdonságoknak, formája pedig egyértelműen nyerővé teszi az L200-ast. Így még a 6 millió körüli ára sem fogja gátolni abban, hogy a Tajvanban készülő autó sokak kedvencévé váljon.