Az 1936-os olimpia évében az Opel már egyike Európa legnagyobb autógyártóinak. A cég a Kadettel bővíti modellválasztékát, először jelenve meg a kompakt kategóriában. Tervezői a sikeres elődökhöz igazodtak: a P4-től vették át az 1,1 literes, négyhengeres, 23 lóerős motort, az Olympiától pedig a modern formát és – nagyszériás német autóban elsőként megvalósítva – az önhordó acélkarosszériát. Limuzin és kabrió-limuzin volt kapható, mindkettő négy üléssel, két ajtóval, 2100 birodalmi márkáért. Exportra négyajtós is készült. Az első nemzedékből 100.000 darab kelt el, míg a háború miatt 1940-ben leállt a termelés.
1945-ben a győztes hatalmak átadták a Szovjetuniónak a gyártóberendezéseket és a konstrukciós rajzokat, így Oroszországban egészen az ötvenes évekig előállították, Moszkvics 400 néven.
Bochumban 1962-től gurult le a futószalagról az új Kadett, 40 lóerős, 1.0 literes, felülszelepelt motorral. Hamarosan mint különösen tágas és modern technikájú kocsit emlegették a kompakt Opelt. Míg nagyobb autóknak csak háromfokozatú volt a váltójuk, a Kadett A limuzin és Caravan már négyfokozatúval készült.
Kicsit később kijött a 48 lóerős Coupé is.
Nagy változatgazdagság jellemezte az 1965 őszétől gyártott harmadik generációt: a két- és négyajtós lépcsőshátú karosszéria mellett volt lejtőshátú limuzin, kétféle kupé, valamint három- és ötajtós Caravan.
Az 1967-től kínált, fényűzőbb Olympia a nagyobb Rekord és az autóversenyeken szereplő sportos Rallye-Kadett felszerelési részleteivel tette teljessé a választékot. Kereken 2,7 millió Kadett B készült 1973-ig.
A B-t a C követte, megint limuzin, Caravan és Coupé került a piacra. A sportos GT/E kupéba 1975-ben került először 1,9 literes befecskendezős motor. Új volt a Kadett City, egy háromajtós kocsi, nagy csomagtér-ajtóval – az első német hátsókerék-hajtású, lejtőshátú kompaktautó.
1976-tól ismét van nyitott kivitel, az „Aero“. A stuttgarti Baur karosszéria-cégnél gyártott kabrió-limuzin, a merevség és az utasvédelem érdekében, Targa-tetőívet kapott.
Több mint 1,7 millió Kadett C készült 1979-ig.
Az ötödik nemzedék vezette be az Opelnél a keresztben beépített motor és a fronthajtás korát.
Az új 1,3 literes négyhengeres motor vezértengelye már a könnyűfém hengerfejben forgott. Később csatlakozott a benzines alapján kifejlesztett 1,6 literes dízel, az első ilyen a kedvelt kompakt osztályban. A hajtómű új elrendezésének köszönhetően tágasabb lett az utas- és a csomagtér. Sokatmondó a reklámszöveg: „A legifjabb Opel – az új Kadett. Megvan benne, amit sokan szeretnének!“
El is nyerte a Kadett D 1979-ben az „Arany kormánykerék” díját. Lejtőshátún kívül kapható volt a népszerű Caravan kombi is, az Opel modellpalettájának meghatározó eleme. Elhagyták viszont az 1962 óta gyártott lépcsőshátút, és a vászontetőst – ezek majd a Kadett E-vel térnek vissza.
1984 augusztusában jön ki az új modell, megszokottan sokféle változatban. A második fronthajtású Kadettet „Év autójának” választják. 0,30-as alaktényezőjével a sportos GSi (115 LE) korának legáramvonalasabb limuzinja. Egy évvel később, az 51. Frankfurti Autószalonon mutatkozik be a kabrió, a rüsselsheimi Design Center és Nuccio Bertone közös műve. Elődjéhez hasonlóan a Kadett E is megkapta az „Arany kormánykereket”. Összesen 3,7 millió darab készült, a teljes típuscsalád 1989-ben túllépte a tízmilliós határt.
Az F-ig betűzött tovább a rüsselsheimi márka 1991 augusztusában. Ettől kezdve már történelem a hagyományokban gazdag „Kadett“ név, a továbbiakban Astra az Opel kompakt osztályának neve. Először tankolható meg egy kompakt Opel földgázzal, a kísérleti Astra F pedig – messze az Ampera villanyautó sorozatgyártásának indítása előtt – árammal megy. Az 1998-ig futó első generációs Opel Astra, több mint négymilliós szériával, a cégtörténet legkeresettebb modellje.
1998 elején kezdődik az Astra G gyártása, minden eddiginél nagyobb karosszéria-választékkal. A három- és ötajtós lejtőshátú mellett kapható lépcsőshátú, kupé és kabrió is. Különösen nagy súlyt helyez az Opel a megfizethető üzemanyag-takarékos technikákra, de nem feledkezik meg a sportról és a vezetés öröméről sem: 1999 jön ki az OPC sportváltozat, 118 kW/160 LE teljesítményű 2,0 literes motorral.
Az új évezredben debütál az Astra Eco4, a kompakt osztály első „négyliteres” autója. Az Astra G-n alapul az első kompakt egyterű, a Zafira, amelynek Flex7 ülésrendszere etalonná lett.
2004 márciusában H-betű jelzi az Astra harmadik nemzedékét. Újdonsága a változó menethelyzetekhez és útállapotokhoz önműködően alkalmazkodó elektronikus csillapítás-szabályozás, és a dinamikus kanyarfényszóró. A Astra Twintop háromrészes kemény teteje 30 másodperc alatt nyílik ki vagy csukódik be gombnyomásra.
Szokatlan perspektívákat tár fel az új GTC Astra kívánságra beépített panoráma-szélvédője, amely, elsőként egy nagy sorozatú járműben, a motortetőtől egészen a B-oszlopig ér.
A 2009 óta gyártott negyedik Astra-nemzedék legfiatalabb sarja, egyben az Opel kompakt kategória érzelmi csúcspontja szintén egy GTC. 2011 szeptemberében, a 64. IAA-n mutatkozott be, a vezethetőséget optimalizáló, technikás HiPerStrut nagy teljesítményű első futóművel.
További innovációi az Opel frontkamera második generációján alapuló új vezetőtámogató rendszerek, és a továbbfejlesztett AFL+ adaptív világítás. Sportossága ellenére – az egykori Kadett mintájára – nem hanyagolja el a célszerűséget és a gazdaságosságot sem.
75 év és 21 millió legyártott kocsi után tovább folytatódik tehát a Kadett és az Astra sikertörténete, megfelelve az ötvenes évek szlogenjének: „Opel kompaktosztály, röviden: OK.“
