Pagani Huayra - Isteni szél

Huayra (Tata), a szelek istene, a vihar és a villámok ura. Az Andok magas ormain, mély katlanaiban, lapos fennsíkjain élt, feleségével Pachamamával, a föld ősanyjával, istennőjével. Félelmetes erejével vizet „lopott” a Titicaca tóból, hogy esővel megöntözze, megtermékenyítse Pachamamát, a terméketlen földet. Most pedig leszállt közénk, hogy az országutakat is meghódítsa.

A folyók és a vizek csak akkor lehettek nyugodtak - legalábbis az ókori legenda szerint -, mikor Huayra Tata aludt. Vihar előtti csend, nyugalom volt ez... Ugyanígy érezhet most a konkurencia a Pagani Huayra láttán, mely maga a szépség és a zabolázhatatlan, elementáris erő földi megtestesülése.

Jelen, múlt és jövő egyesül e művészi formában, a Pagani Huayara olyan, mint a levegő, e örökkévaló elem: lehet gyengéd és finom, vagy erős és kikezdhetetlen, a legkeményebb anyagok „megrontója". Az autó formáját öt évvel ezelőtt kezdték el tervezni, részleteit folyamatosan finomították, míg el nem nyerte végső, tökéletes stílusát. Az „istenség" talán legszembeötlőbb részlete a tetőbe mélyen beleszabó, „Gullwing", azaz sirályszárnyas ajtó, mely - az új technológiáknak, a karbontitan váznak és a könnyű, monocoque héjnak is köszönhetően - nem csökkentette a sportkocsi merevségét. Igaz, a magasan kivezetett, jellegzetes kipufogóvégek, a kerek fényszórók legalább ennyire feltűnő és szemet gyönyörködtető megoldások, nem beszélve a hol lágyan hullámzó, hol vadul, agresszívan támadó vonalakról, ívekről.

A könnyű és merev anyagok felhasználásával a Huayra lett kategóriájának egyik legkönnyebb képviselője, az 1350 kilogrammhoz ráadásul egy tizenkéthengeres, legalább 700 lóerős szív párosul. Az 5980 cm3-es, turbófeltöltéses erőforrás az Mercedes sportrészlegétől, az AMG-től származik, s hatalmas teljesítménye ellenére - állítólag - rendkívül kifinomult, kiegyensúlyozott viselkedésű. Amikor azonban a 700 lóerő és az 1000 Nm elszabadul, vége a nyugodtságnak, pilóta legyen a talpán, aki követni tudja az eseményeket, a Huayra 3,3 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h-ra, végsebessége pedig 370 km/h. További jó hír a vezető számára, hogy a fejlesztés során külön hangsúlyt fektettek arra, hogy a lehető legkedvezőtlenebb körülmények között is rendelkezésre álljon e jelentős teljesítmény, akár a sarkkör közelében, akár egy forró sivatagban használjuk a Huayrát.

A brutális erő egy hétfokozatú szekvenciális váltón keresztül jut el a hátsó tengelyre, a súlycsökkentés szempontjából előnyös - vagyis könnyű - szerkezetet az Xtrac gyártja, s már a Zonda R-ben is bevált. A futómű szintén bizonyított már a nagy elődben, ám a hosszabb tengelytáv miatt természetesen áthangolták. A nagy teljesítményű motor egyébként Euro5-ös, illetve LEV2-es besorolást kapott, s a 85 literes tankkal jól érvényesülhetnek a Huayra „granturismós" képességei.

Mit ér az erő ellenőrzés nélkül? A válasz a Pirelli szerint egyértelmű, kontroll nélkül semmit, így a Huayra alá testre szabott P Zero gumikat állított elő. Ezek jól tapadnak, jól fordulnak, s még az alacsony fogyasztáshoz és károsanyag-kibocsátáshoz is hozzájárulnak kisebb gördülési ellenállásukkal.

Visszatérve még a Huayra karosszériájához, nem pusztán szép a sportkocsi formája, hanem aerodinamikai szempontból is igen jól vizsgázik. A fejlesztők egy szárny „működését" vették alapul, annak érdekében, hogy a jármű a lehető legjobban kontrollálható legyen, és mindenféle körülmények között megőrizze semleges viselkedését. Ennek érdekeben dinamikusan állítható légterelőket építettek a Pagani négy sarkára, melyeket a számítógép szabályoz a kocsi sebessége, az oldalirányú gyorsulás, a kormányzási szög, illetve a fojtószelep helyzete alapján. Természetesen a Huayra orrának magassága is változtatható.

Kinn a levegő, a kabinban viszont a pilóta az úr, igencsak irigyelhető környezetben. Minden fontos funkció kézzel fogható távolságra van a vezetőtől, az elsődlegesek egyenesen a kormányra kerültek, a sebességváltó szintén. Az ülések sportosan kényelmesek, lehetővé téve a hosszú utazásokat, persze, a felszereltség és a minőség is hozzájárul az első osztályú komfortérzethez. A műszerfal például leginkább a svájci kronográfok szépségét, bonyolultságát idézi, az alumínium középkonzolon pedig nagyképernyős szórakoztató és információs központ kapott helyet.

A páratlan olasz-argentín-német együttműködés páratlan autót eredményezett, hihetetlen árcédulával. Az isteni szél, a szelek istene csak kiváltságos kezekben „ébred fel", ezt a millió eurós vételár és az alacsony gyártási darabszám garantálja.