Peugeot 5008 1.6 HDi - Töltelék

Hálátlan szerep jutott szerkesztőségünkben a Peugeot új – és nem mellesleg ritka szép – buszlimuzinjának, méghozzá halmozottan. Ugyanis pont abban az időben vendégeskedett nálunk, mikor a Honda Civic TypeR, ebből már gondolhatják, mennyire tolongtunk a slusszkulcsáért. Most meg… Ahelyett, hogy az izgalmas japán hot-hatch tesztjét olvashatnák, vagy netán a Megane RS-ét, „töltelékként” az 5008-as következik. De azért ne írjuk le egyből!

Mert akármilyen hihetetlen és meglepő lesz az, amit most írok, attól még igaz: a Peugeot 5008-at nem volt rossz vezetni a Honda Civic TypeR után. Tudom, tudom, teljesen más élmény, már ha az 1,6-os HDi motorral élmény egyáltalán az egyterű, mégis fenntartom a véleményem. Ugyanis hihetetlenül tágas, komfortos és napfényes, ráadásul még a pilótaülésben sem rossz ülni és dirigálni. Vagyis körülbelül ilyennek kéne lennie minden családi kocsinak. Mindjárt kifejtem bővebben.

Kezdem a méretével és a formájával. Ahogy Önök is biztos látják az 5008-as szép nagy járgány. Négy és fél méter hosszú, húsz centi híján két méter széles és egy méter hatvannégy centi magas. Jó nagy. De nem csak emiatt impozáns látvány. Sima, egyszerű vonalaival, íveivel méltóságot, eleganciát áraszt, amit a mélybordó vagy piros fényezés csak kiemel. Másrészt nincsenek olyan túljátszott formai elemei, mint a többi Peugeot-t jellemző hatalmas cápaszáj, vagy olyan modern részletei, mint a visszapillantó tükörre költöztetett indexlámpa, talán épp ettől kortalan szépség.

És remekül eltaláltál a lemez és üvegfelület arányát is a formatervezők, míg a magas övvonal sportosságot, masszívságot sugároz, addig a hatalmas üvegtető rengeteg fényt enged be, világossá varázsolva az utasteret.

Azt az utasteret, vagy másképp kabint, attól függ, ki melyik elnevezést szereti, amelyik egyébként sem küzd helyhiánnyal, még hét ember esetén sem. De nem ám, hiszen a tengelytáv 2703 mm, az autó pedig négy és fél méter hosszú, miért szenvedne helyhiányban hát? Elöl fejedelmiek a viszonyok. Két remekbe szabott, viszonylag magas pozíciójú, kartámlás fotel várja az utasait némi oldaltartással fűszerezve.

Természetesen sokféleképpen állíthatóak, lehet játszani, akárcsak a második sor három ülése esetében. Itt viszont már egy kicsit kevés a fantáziánk, a lakberendezők többet kihoztak a dologból, mint, amit vártunk volna tőlük. Nemcsak előre hátra csúsztathatóak ezek a helyek, nem elégedtek meg a háttámla változtatható dőlésszögével, hanem a rakodókapacitást növelve akár az üléstámlák is felhajthatóak. Sokféleképpen állíthatóak, mégis baromi egyszerű az egész, minden egy mozdulat, ki van ez találva rendesen. S térből is jut elég, bár kicsivel keskenyebbek az ülések az elsőknél.

Leghátra sosem ülök be szívesen egy emlékezetes opelzafirás túra óta, ám az 5008-asban egész elfogadhatóak a viszonyok. Ki van mélyítve a padló a lábnak, jutott rendes fejtámla ide, mégsem ez lesz a kedvenc helyem, a pohártartó és könyöktámasz ellenére sem. Hét üléssel szinte említésre sem méltó a csomagtér, pont befér két vékony bevásárlótáska, az elfektetett harmadik, netán második sorral azonban drasztikusan változik a helyzet. Túlzás nélkül kisteherautóvá, furgonná alakul a Peugeot, kapacitása 680-tól 1755 literig terjed.

Feltétlen említést érdemel még az otthonos kialakítás, melyben nagy szerepe van a már emlegetett napfénytetőnek, mely remekül ellenpontozza a kellemes anyagú, sötét kárpitozást. A felhasznált anyagok, akárcsak a design szépek, különösen a középkonzol és a műszerfal tetszetős, mostanában nagyon rákapcsolt a Peugeot ezen a téren. A felszereltség és praktikum is hozza a nívós szintet, még a középső sorban is külön állítható a klíma, nagyon hasznos és vezetőbarát extra a Head-up Display, s rengeteg a rekesz, a pohártartó, a rakodóhely.

Ugyan a tesztautóban a kínálat legkisebb és leggyengébb tagja dolgozott, a 110 lóerős, 1,6-os HDi, mégsem éreztem egy pillanatig sem alulmotorizáltnak az 5008-ast. Városban és országúton dinamikus, autópályán pont elég a teljesítménye, a középkonzolra épített, így jól kézre álló, hatfokozatú manuális váltóval együttműködve szépen kapkodja a lábait, illetve a kerekeit az egyterű. Ráadásul nem fogyaszt sokat, vegyes körülmények között végül 6,4 literre jött ki az átlag, ami igazán szép eredmény egy ekkora testtől.

További pozitívum, hogy az utastér szinte végig csendes, a kis hengerűrtartalmú dízelmotor csak komolyabb gyorsításokkor veteti észre magát, de akkor sem túl feltűnően, akaratosan. Közhely, de ma már a magas felépítmény sem hátrány, az 5008-as is könnyen irányítható, billegés nélkül vezethető, és a feszesebb hangolású futómű még úthibákon sem bosszulja meg magát. Vagyis ideális kombinációja a komfortnak és a magabiztos vezethetőségnek, nem így a kormány, amely könnyen tekerhető, ám semmilyen visszajelzést nem közvetít az útról. De ez legyen a legnagyobb baja ennek a Peugeot-nak, hiszen úgysem sportautó.

Hanem egy remek családi kocsi, akár 5 millió 955 ezer forintért, igaz a tesztautó ára ennél jóval magasabb volt. A néhány hasznos, praktikus extrának köszönhetően ugyanis valamivel 7 millió fölé kúszott a tesztautó alapára, de még ez sem tudja csorbítani az értékeit. Na persze, nem egy Honda Civic TypeR!