Regisztráció     Kezdőlapom!         
Főoldal arrow Magazin arrow Teszt arrow Renault Megane CC - Varázslat
Főmenü
Főoldal
Magazin
Sport
Katalógus
Használtautók
Galéria
Linkek
Hírlevél archívum
Elérhetőségeink
Listázó
Keresés
Videók
Jogi tanácsok
Magazin
Hírek
Bemutató
Teszt
Történelem
Kiemelt oldalak
IAA 2011
Mítoszok földjén - Ferrari Múzeum
RSS
feed image
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!







 

Ossza meg ezt a cikket barátaival és ismerőseivel a Facebookon!

Renault Megane CC - Varázslat

PDF Nyomtatás E-mail
Írta: - mg -   
2010. november 01. hétfő 12:36
Nem vagyok varázsló, sem „időjáráscsináló”, még csak egy valamirevaló időgépem – ha már négykerekűekről lesz szó, akkor mondjuk egy DeLorean – sincs, most mégis megkísérlem a lehetetlent; nyarat varázsolni az őszbe. A Renault Megane CC következik.
E cikk születésekor, 2010. október 29-én, reggel 6 óra 53 perckor, az időkép honlap hőtérképe szerint a hőmérséklet mutatója - az ország jelentős területén, miként Veszprémben - nem lépi át a nullát. Aludni kéne inkább, visszabújni a jó meleg paplan alá, de hát mit lehet tenni, ha a szerző hitvallása a következő: „mindent az olvasókért". Szóval, vállalva a koránkelés és a kuruzslóvá minősítés áldozatát is, nyarat varázsolok Önöknek, e hűs, őszi reggelen, alig 48 órával az óraátállítás előtt. E képek és egy Renault Megane CC segítségével. Mert mi más lehetne ideálisabb nyári autó nála?
Kabrió és kupé, vagy kupé és kabrió egyben, méghozzá üvegtetővel, és télen-nyáron használható, négyszemélyes utastérrel. Üvegtetejének hála zárt állapotában is annyi napfényt enged be a kabinba, amennyit csak lehetséges; pazar érzés, főleg napfénymániásoknak, az ilyenkor jókora csomagtartó már csak ráadás. Ám az átlátszó, rolóval elsötétíthető tető nemcsak jó időben élmény, közel hozza a természetet, az út fölé hajoló, gyorsan rohanó fakoronákat, a haragosan tornyosuló, szélfutta fellegeket, vagy a rajta gördülő, izgága esőcseppeket.

Ugyanakkor remek védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen, óv a túlzott hőségtől, a szakadó esőtől vagy a kavargó szélvihartól, miközben 175 centiméterig a fejtér is elegendő a hátsó utasoknak. Vagyis a domború kupola miatt nem muszáj beszerezni egy saját guillotine-t, ám ettől még közel sem teljes értékű, négyszemélyes autó a Renault Megane CC. A francia befogadóképessége leginkább a társaság, vagyis az utasok egymás iránt érzett empátiájától, illetve a vezető magasságától függ. Azaz a lábhelyen spórolni kell, ügyesen és némi megértéssel, engedménnyel viszont simán el lehet osztani a rendelkezésre álló teret, hárman elférnek kényelmesen.
Az utastér amúgy elegáns, fel sem tűnik, hogy egy kompakt ferdehátú vagy kombi az alap, az atmoszférán a legtöbbet az - elöl fűthető - bőrülés emel. Egyedül az automata váltó választókarja béna, de az nagyon, egyszerűen érthetetlen, hogy az egyébként magas esztétikai érzékkel bíró lakberendezőknek miért nem szúrt szemet. Mellé került viszont a Megane CC egyik legfontosabb kelléke, a tető nyitógombja, melyet folyamatosan nyomni kell a rövid nyitási-zárási művelet ideje alatt.
Pontosan 22 másodperc alatt tűnik el igen-igen látványosan a tető, leredukálva a poggyásztér kapacitását, ám még az üvegtetőnél is természetközelibb, varázslatos hangulatot varázsolva az utasok számára. Mert így az igazi, a nap melege lágyan simogatja arcunk, a sebesség intenzitásától függő szellő borzolja a hajunk, ha van, az érzés utolérhetetlen. A fejünk fölé jócskán benyúló szélvédőkeret amúgy 90-100 km/h-ig véd az orkántól, szélfogó hálóval azonban még autópálya-tempónál sem gázos a helyzet. Mégis, a legnagyobb élvezetet, mint minden kabrió korzózáskor, kényelmes örömautózáskor nyújtja a Megane CC, s ezúttal az örömautózás nem kanyarvadászatot, sebességhajszolást jelent.
Az 1,5-ös 110 lóerős DCi motor szintén jobban kultiválja a nyugodtabb tempót, nem véletlenül, hisz a nyitott Renault üresen is 1600 kilogramm. Így nem kell kapkodást várni a dízelmotortól, egy kabrióhoz talán nem is illene a sietség, miként mi szintén jobban örülnénk egy benzinmotornak. A hangja ugyanis nem túlzottan szép a 240 Nm csúcsnyomatékot produkáló egységnek, így nyitott tetővel nem túlságosan élvezhetőek a gyorsulások.
Legalább az automata váltóval nincs baj, persze duplakuplungos, vagyis az lenne a furcsa, ha lassan, hezitálva kapcsolgatva. Már alacsony fordulatszámon, a visszafogott fogyasztást szem előtt tartva villámgyorsan, rántás nélkül felkapcsol, gázadásra pedig zökkenőmentesen vissza, majdnem hasonlóan flottul. A fék és a kormány is rendben van, s bár a karosszéria merevsége javult, még mindig nem éri el a Peugeot 308-as szintjét. A fogyasztás viszont rendkívül kedvező, az 5,4 literes átlag miatt még a dízelmotor dörmögését is megbocsájtjuk, ritkán lehet ilyen olcsón kabriózni.
Feltéve, ha már kifizettük és elfelejtettük a vételárát, a dízel, duplakuplungos automata váltós Renault Megane CC-ért ugyanis 8 millió 640 ezer forintot kell leszurkolni. Ezért 2 év kilométer korlátozás nélküli garanciát és majdnem teljes körű felszereltséget is kapunk. Meg egy varázslatot.
Ui.: Két nappal az eredeti cikk születése után eszembe jutott, hogy egy szót sem ejtettem a kupékabrió formájáról. Ezúttal sem teszem, nem fogok utólag ódákat zengeni a piros karosszériáról, Önökre bízom az értékelést. Nézzék meg a képeket és döntsenek! Nekem tetszik!

Utolsó frissités ( 2010. november 01. hétfő 22:44 )
 
< Előző   Következő >


Copyright (C)2005-2007 Autós Világ I Médiaajánlat I Impresszum