Szavakkal leírni?! Majdhogynem lehetetlen! Hogy
akkor mégis milyen? A legbeszédesebb talán egy fénykép lett volna az egyik
barátom, Dagidög arcáról, miután megmutattam neki, mit tud a Megane RS! Persze
nem volt nálam fényképezőgép!
Azért nagyjából elmesélem. Sokáig csak vigyorgott, aztán tovább vigyorgott,
majd a felocsúdás után nagy nehezen kinyögte, hogy ilyet még nem pipált. Azóta
pedig - a legnagyobb meglepetésemre - néha megjegyzi, hogy ennyi és ennyi
pénzből inkább venne egy Renault Megane RS-t.
Hogy miért meglepetés? Hát, Dagidög barátom igen racionális ember. Az autóra
például úgy tekint, mint egyszerű helyváltoztatási eszközre, méghozzá olyan
kikötéssel, hogy a lehető legolcsóbban kihozni belőle a lehető legtöbb
kilométert. Még az Abarth Stilómat is gázosítaná, valljuk be, talán igaza is van.
Viszont ez a Megane RS még őt is lenyűgözte. De nagyon!
Ez mondjuk nem annyira meglepetés, hisz általában mindenkit lenyűgöz ez a
kocsi, először a formájával, aztán a sportüléseivel, végül a
menettulajdonságaival. Egyszerűen annyira profin adja elő magát, hogy simán
elhisszük neki, nincs nála jobb a világon. S nagyot nem is téved(het)ünk ezzel.
A Renault Megane RS már a megjelenésével mindenhol feltűnést kelt! Fiúknak,
férfiaknak, korra való tekintet nélkül csorog a nyála. Fiatal lányoknak,
hölgyeknek kiguvad a szeme, de idősebb asszonyoktól, néniktől is bezsebelhető
az elismerő mosoly. Lehetetlen nem odafigyelni rá, lehetetlen nem megnézni. A
fehér fényezés ugyanis nem csak a bogarakat vonzza, a 19 colos felnikkel, az
első szárnnyal és hátsó difúzorral együtt a tekinteteket sem engedi szabadjára.
Mintha semmi köze nem lenne egy alap Megane-hoz, és valóban... Olyan félelmetes
izomzatot növesztett a francia kompakt, hogy bármelyik vadállat megirigyelné.
Domborodik a kerékjáratoknál, domborít és homorít a küszöbnél, a popsija meg...
felettébb formás. Aztán pedig úgy fújtat, olyan hangok törnek elő a hátul,
középen kivezetett kipufogóból, hogy nemcsak irigylik, de annak hallatán
szerteszét futnak az előbb emlegetett, legbátrabb vadállatok is.
Az utastere aztán... nem egy nagy durranás. Kivételt képeznek az első Recaro ülések
(Cup csomag), azok a sportülések, melyekről ódákat és himnuszokat lehetne, vagy
inkább kellene zengeni. Tökéletesek. Tökéletesek. És tökéletesek. Lehetne
ragozni - tartják a testet, akár egy satu, ugyanakkor kényelmesek -, fokozni
már nem nagyon, és nem is érdemes. Maradjunk annyiban, hogy tökéletesek. A
műszerfal - majdhogynem - egyetlen díszét a sárga fordulatszámmérő jelenti, ja,
és jó ránézni a 280-ig skálázott kilométerórára, mert egyből látni rajta az
erőfölényt. Aztán fényesek a pedálok, és szintén sárga a bőrkormány és
sebességváltó varrása, előbbinek jelölve van a középállása. De ezek abszolút
lényegtelen dolgok, elvesznek emlékezetünkben, miután beindítottuk a 2 literes erőforrást.
Természetesen gombnyomásra, a kártya elég, ha nálunk van, apróság, de nagyon
kényelmes. És ha eddig csak lényegtelen dolgokról olvashattak, máris jön a
lényeg: a 250 lóerő, a 340 Nm-es csúcsnyomaték, a függőcsapszeges futómű, az
önzáró differenciál, a hatfokozatú sebességváltó, na meg persze az őrjítő
száguldás! Mert a Megane RS tud lassan menni, tud hétköznapi autóként
viselkedni, mi több egész jól csinálja. Még a hatalmas, Magyarországon elvileg
és gyakorlatilag is használhatatlan felniméret ellenére is elég kényelmet nyújt
a bennülőknek, egyszerűen megdöbbentő.
Megdöbbentő, mert közben a Megane úgy
kanyarodik, úgy ragaszkodik az úthoz, megvillantva már a másik, vadabb arcát,
hogy az hihetetlen. Elhibázott kanyarsebesség?! Ugyan már! Előbb elfogy a
pilóta bátorsága, mint hogy a Megane RS zavarba jöjjön; elképesztő tempóban és
elképesztő magabiztossággal kanyarodik, fordul. Ahogy pedig gyorsul...Leírhatatlan,
fergeteges, olyan vadul veti magát előre, hogy az már-már néha félelmetes.
Nincs turbólyuk, egyenletes a teljesítményleadás, erős alul, erős felül a
turbós benzinmotor, ember legyen a talpán, aki ebben a kocsiban hibát talál. S hogy dalol...
A kormányzás
villámgyors, az ESP kikapcsolható - jaaaaj a gumiknak és jaaaaj nekünk! -, a
Brembo fékek meg állandóan minket kínoznak. Egy-egy erősebb fékezés során
belemar bizony a sárga öv a testbe, hogy aztán utána a fejünk koppanjon
fejtámlán a gázadás hatására. A hi-fi kijelzőjén akár figyelhetjük is a
gyorsulásainkat, a fellépő erőket, és így tovább, de ennél sokkal több
élvezetet ad a gázpedál.
Emberek vagyunk, tehát hibázunk, és mindig hibát keresünk; végül az RS sem
úszta meg kötekedés nélkül. Papíron ötszemélyes az utastere, ám a bal sporülés
alá nem fér be a láb, szóval maximum hárman utazhatnak kényelmesen egyszerre.
Nagyjából ennyi... Mondhatnám még, hogy sokat fogyaszt, de nem lenne igaz:
teljesítményéhez, menettulajdonságaihoz képest abszolút elfogadhatóan, mi több
visszafogottan kér üzemanyagot a turbós Megane. Az ára sem annyira vészes,
hiszen hallották, 8 millió 490 ezer forintért még Dagidög is venne egyet!
