Nem mondom, jogos a gyomorgörcs. A sorozatgyártás
bejelentése után tizenöt nap alatt több mint ezer megrendelés futott be az
Alfához a 8C Competizionéra! Az olasz gyár pedig „pofátlan módon" 500 darabban
limitálta a gyártási mennyiséget, kemény versenyszituációt teremtve ezzel a
vevők számára. Bevallom, hogy nem tudom, mi alapján dönt majd a gyár a
tulajdonosok személyét illetően, de az biztos, hogy én árverést tartanék. Tuti,
hogy a 8C Competizionéért akkor is sorban állnának!
A milánói Gran Turismo ugyanis a patinás márka történelmének legszebb éveit,
modelljeit eleveníti fel - természetesen abszolút modern kiadásban. Már a neve
is tisztelgés a dicső múlt előtt: a 8C típusjelzést a múlt század harmincas,
negyvenes évek legendás verseny- és utcai autói használták, a Competizione
jelző pedig a Fangio és Zanardi által kormányzott - nem mellékesen Mille Miglia
résztvevő - 6C kupé sajátja volt - jó egy évtizeddel később.
A nyolc henger is a-hagyomány része, igaz, utoljára 1977-ben építettek
„hasonló" erőforrást Alfa Romeóba. Ráadásul akkor is az Autodelta volt az
elkövető, nem a gyár, az áldozat szerepét pedig pusztán néhány GTV vállalta el.
Korábban viszont szép számmal akadtak „Ottocillindrik" a márkán belül,
családfájuk egészen a 20-as évek fiatal tervezőjéig, Vittorio Janóig vezethető
vissza.
A 8C Competizionéban persze teljesen új 8 hengeres aggregát dolgozik, de ez a
Maseratival közösen fejlesztett 4691 cm3-es egység is a szokásos Alfa-filozófia
szerint készült. A hosszában beépített, V elrendezésű motor csúcsteljesítménye
450 lóerő, legnagyobb nyomatéka 470 Nm - 4750-es fordulatszámnál. A
folyamatosan változó szelepvezérlés és az optimalizált égéstér következtében
ráadásul nemcsak magas fordulaton virgonc a 8C Competizione, 2000-es
fordulatszámtól már a nyomaték 80%-a a vezető rendelkezésére áll. A könnyűfém
erőforrás egyébként a Maseratikból ismerős transaxle-elrendezés része,
ugyanúgy, mint a hátsó tengely elé került hatfokozatú váltó. Ennek a műszaki
megoldásnak az a legnagyobb előnye, hogy jó súlyelosztást, ezzel párhuzamosan
pedig kiváló kezelhetőséget eredményez. A számítógép-vezérelt - robotizált -,
kormányról kapcsolható váltó egyébként több választási lehetőséget is felkínál:
van normál-manuális, normál sport, automata-normál, és automata-sport üzemmód
is.
A 8C Competizione futóműve egyenesen a versenypályáról érkezett, hasonlóan
igényes megoldásokkal maximum a versenyautókban találhatunk. A stabilitásban
nagy szerepe van az önzáró differenciálnak, mivel gyorsítások során is megmarad
az Alfa magabiztossága és a jó vezethetősége. A húsz colos felnik alatt
perforált hűtött féktárcsák zabolázzák meg a száguldó olaszt, rossz időben
pedig a menetstabilizáló (VDC) segít be a pilótának.
Az Alfa 8 hengeres szívét ezúttal is csodaszép karosszériába csomagolták - a
könnyű és erős szénszálas műanyagot a házi designcsapat „gyúrta" tökéletes
egésszé. A hosszú, V-alakban ívelő motorháztető tökéletesen olvad össze az
erőteljesen domborodó sárvédővel, a hagyománytisztelő pajzs pedig még az
Alfától is szokatlan agresszivitással „harapja" a levegőt. Oldalról eszméletlen
látvány nyújt a 8C Competizione lágyan hullámzó övvonala, a pazar összképet a
hatalmas kerékjárat ívek sem zavarják meg. A csepp formát követő tetőív finoman
összeszűkülő farban zárul, amit egyébként a kerek fényszórók és kipufogóvégek
hihetetlenül vaddá varázsolnak. A gyönyörű forma egyébként egy cseppet sem
öncélú játszadozás, a rendkívül aerodinamikus Alfa nagy sebességnél is stabil -
mindenféle extra, utólag odaragasztott spoiler nélkül.
Sajnos a 8C Competizione limitált példányszáma és magas ára miatt a kiváltságosok játékszere lesz, de az is valószínűsíthető, hogy gyorsan bekerül a "halhatatlanok klubjába". Úgyhogy én azt mondom, egy kis gyomorgörcsöt nekem is megérne ez a kocsi!
