3000 éves aranymaszk - Internetes mémek forrása lett

Internetes mémek forrása lett egy 3000 éves, szertartásokhoz használt aranymaszk, amelyre nemrégiben bukkantak egy ásatáson a dél-kínai Szecsuanban - számolt be a BBC internetes hírportálján. 

chinese gold mask1

A műkincs egyike volt annak a mintegy 500 bronzkori emléknek, amelyeket a Szanhszingtuj nevű ásatáson tártak fel. Szakértők szerint a leletek révén a területet időszámításunk előtt 316 előtt uraló Su államról szerezhetők újabb ismeretek. A királyság a kutatók szerint az egyike volt a selyem egyik fontos forrásának. Az ásatáson előkerült, csonka arcmaszk mindazonáltal mémként terjedt el a kínai interneten, miután szombaton bemutatták a legújabban feltárt leletek között. Az internetezők a popkultúra népszerű alakjainak arcára illesztették az aranymaszkot, a képek pedig bejárták a kínai közösségi hálózatokat. A kínai Twitterként is ismert Weibo mikroblogon a vonatkozó témát csaknem 4 millióan nézték meg. A trendbe a műkincset őrző múzeum is bekapcsolódott és egy animált zenés videót is megosztottak, amelyben több, az ásatásról előkerült darab mellett felbukkan az aranymaszk is. A Szanhszingtuj romokat 1929-ben fedezte fel egy földműves, és a huszadik század egyik legfontosabb régészeti lelőhelyének tartják. Mostanra összesen több mint 50 ezer leletet ástak elő a Csengtutól mintegy 60 kilométerre fekvő területen.

chinese gold mask2

A tárgyak hat, 3,5 és 19 négyzetméter közötti alapterületű áldozati kamrából kerültek elő, melyeket a Su civilizáció jólétért és békéért fohászkodó szertartások körében használt áldozatok bemutatására. A feltárt leletek között egyebek mellett bronzból és elefántcsontból készült tárgyak is voltak. Az ásatásokon résztvevő egyik kutató elmondta: még eddig sosem látott bronztárgyak is előkerültek, ezek közül néhány darabon például bizarr kinézetű sárkány- és marhadíszítések láthatóak - írta a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Más bronztárgyak ugyanakkor hasonlóak a Jangce mentén más területekről is előásottakhoz, ami a kínai kutatók szerint a gyakori cserékre, kapcsolattartásra utal. Az ásatások eredményeit Hszi Csin-ping kínai elnök is méltatta, hangsúlyozva, hogy azok rávilágítanak a kínai civilizáció eredetére, valamint az emberi civilizációhoz tett jelentős hozzájárulására.