Alfa Romeo Giulia 2.0 Q2 Super - Pótlék

by Mészáros Gergely

Két-két kör a Slovakiaringen a Giulia QV-vel, illetve a 4C-vel, s én máris totál kész voltam... az előbbitől. Engem nem a négyhengeres autók Tina Turnere, az érces hangon „zengő” középmotoros vadorzó hozott lázba, hanem a női név mögé rejtett, és ennek megfelelően isteni domborulatokkal rendelkező négyajtós vadállat, a Giulia QV. Totál kikészített!

Pedig nem mehettem vele veszett tempót, nem volt ereszd el a hajam vagy halálos iram, mindössze két klassz egyúttal biztonságos kör egy, a pályát jól ismerő felvezető pilóta mögött. A hátborzongató orgánuma, a biturbó V6-os ereje, a futóműve és a fékei... mégis elvarázsoltak. El sem hittem róla, hogy hátsókerekes. Pedig papíron az! Nincs összkerék-hajtás! Akkor aztán azzal zártam a bemutatót, hogy józanabb pillanataimban egy alapmodellel is kiegyeznék. Nos, most eljött ez az idő!
Az a helyzet, hogy hiába ördögien vonzó a Giulia QV, akkor sem etetném. Táncolni megtáncoltatnám, de a tankolását már nem vállalnám. Nem azért, mert annyira sóher lennék, de Budapest (telephely)-Veszprém, Veszprém-Budapest távolság alaphangon körülbelül 250-300 kilométer, s akkor még csak „pályáztam” az autóval – ami semmi élvezet. És biztosan lehet vele ésszel, meg visszafogottabb fogyasztással járni – ideig-óráig -, de most őszintén egy hét Júliával tangó nélkül?! No, nem! Senki sem hiheti azt komolyan, hogy a Giulia QV-hez hasonló autók azért készülnek, hogy aztán a gazdájuk 80-90 km/h-val poroszkáljon velük! Ébresztő! Meg józanódás, úgyhogy következik a csupán 200 lóerős Giulia Super, méghozzá a változatosság kedvéért fehér színben!
Különben amiatt is nagyon kíváncsi voltam az alapmotoros Giuliára, mert egy sajtórendezvényen azt a panaszt hallottam rá egy kollégától, hogy mennyire nem megy, mennyire puhány és stb. Ekkor az olasz autókkal szembeni (igazságtalan) kritikákra érzékeny lelkem némán felsírt, s nem volt tovább nyugodalmam. Nem érdekelt már az új Citroën Berlingo jópofa formája, se az utasterének tágassága meg a praktikus megoldásai, egyfolytában az járt az eszemben, hogy már meging mit rontott el a gyárban Luigi. Még éjszaka, álmomból felriadva is azt motyogtam verejtékben ázva, hogy: „tutira hétfő volt!”
Érdekes módon a gyári adatok nem támasztották alá a félelmeimet, az 1995 cm3-es, négyhengeres, turbófeltöltéses benzinmotor csúcsteljesítménye 147 kW, azaz 200 lóerő (5000-es fordulatnál), maximális nyomatéka 330 Nm (1750/percnél), így a Giulia (nem a QV) 6,6 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h-ra, és akár 235 km/h-val is képes száguldani. Márpedig ezeket a számokat látva joggal merül fel a kérdés, akkor mi a baj vele?!
alfaromeogiulia20q2lMaximum annyi, hogy nem QV-nak született. Hogy ne csak az én szavaim igazolják ezt, álljanak itt bizonyítékként a BMW 320i (F30) kvalitásai: 1997 cm3, 185 lóerő (5000-6250), 275 vagy 300 Nm (1250-4500), illetve 7,3 másodperc és 238 km/h. Jó, aláírom, hogy a végtelen hosszú német autobahn sebességkorlátozás és forgalom nélküli szakaszain a Giuliából 235 km/h-nál elfogy a kraft, a sofőrjének „bebőrzik” a szeme, és az addig az olasz limuzin seggében lihegő 320i pilótája diadalittas fénykürtölés és a középsőujjas nemzetközi kézjelzés felmutatása közben tovaszáguld 328 km/h-val. Csak így tudom elképzelni. Vagy autós kártyacsaták közben...
alfaromeogiulia20q2dzsA valóságban viszont... nem próbáltam ki az Alfa Romeo Giulia végsebességét, és a BMW-sek is békén hagytak, legalábbis amennyire vissza tudok emlékezni az együtt töltött napokra. Ami biztos, hogy a Giulia négyhengeres szíve jó formában van, és messze többet tud, mint amire a mindennapok során szükségünk lenne. Az „élménykapcsolót” a D állásba tekerve megvillant valamit az olasz márka „Cuore Sportivo” hagyományaiból, az élénkebb gázreakció, a közvetlen kormány, a pörgősebb, harciasabb karakter maximálisan kiszolgálja a hevesebb vérmérsékletű, lendületes kocsikázást kedvelő vezetők igényeit. Különösen kanyargós úton klassz vezetni, magabiztosan veti be magát a kanyarokba, olyan kezes, mintha a gondolatainkra reagálna, mi pedig mind Hamiltonok lennénk. S hátul hajt. Természetesen nem hozza a QV szintet, sőt, a kettő között van egy további teljesítmény-lépcsőfok is - a Veloce -, de indulómodellnek és Alfa Romeónak egyaránt kiváló. N üzemmódban egy kicsit elkényelmesedik a Giulia, ilyenkor meglepően kulturáltan tör előre a forgalomban, a luxus érezhetően beköltözik az utastérbe, egyedül a kerekek felől érkezik zaj a kabinba. Észrevétlenné válik a nyolcfokozatú automata ZF-váltó, elcsendesedik az utastér, csak a fák rohannak még mindig viszonylag gyorsan körülöttünk. És van az A állás, az Allweather vagy „nagypapa” mód, amihez igazi alfás nem nyúl, legfeljebb méteres hóban. Mindemellett a futómű keménysége is szabályozható, ráadásul – a sportos volán mögötti fülekkel – a váltó munkájába is beavatkozhatunk, ha éppen kedvünk tartja, s még a fogyasztása sem vágja haza a jó összképet. Nyilvánvalóan láb- és használatfüggő a turbómotor üzemanyagigénye, de a 7 literes átlag a jó menetteljesítményekért cserébe teljesen reális.
alfaromeogiulia20q2tHabár eddig alapváltozatként emlegettem a tesztautót, ez a jelző valójában kizárólag a benzines motor teljesítményére vonatkozik. Mert a Super kivitel már a második felszereltségi szintet jelöli, illetve ezen felül is számos extra – köztük a sötét fényű, 18 colos sport könnyűfém keréktárcsa vagy az inkább kényelmes, mint sportos bőrkárpitozás - a fehér színű Giulia sajátja volt. Egyébként az Alfa Romeo kabinja maximum négy ember számára komfortos, méghozzá - a prémium kategóriához illőn – passzentos módon. A csomagtere sem hatalmas (480 literes), az ajtózsebekbe sem férnek el a másfél literes palackok, a Giulia elsősorban nem a praktikumról szól. Helyette zseniális a kormány kialakítása, „rajta” kapott helyet a motor indítógombja is, az infotainment rendszer kijelzőjét meg szépen integrálták a hagyományosan kerek műszeregységekkel tájékoztató pultba. Ugyanakkor utóbbi nem érintőképernyő, ami sokak szerint gáz a 21 században, pedig nagyjából hasonlóan kell kezelni, mint a BMW-kben. Szóval, ezzel is együtt lehet élni.
alfaromeogiulia20q2qKülönösen ilyen külső-belső dizájn mellett. Mert hát mindenkinek más a szép, de abban nagy az egyetértés (a környezetemben), hogy az Alfa Romeo Giulia gyönyörű. És nemcsak piros színben, a hófehér fényezés majdnem olyan jól áll neki, főleg a korábban már emlegetett, sötét felnikkel társítva. Sportosan elegáns, kellően, már-már agresszívan magabiztos, mestermű a javából. Pedig ha visszaemlékezünk egy kicsit a közelmúltra, a FIAT egykori vezére, az egy éve elhunyt Marchionne egyszer „visszatapsolta” a terveket, mert nem volt elégedett.
alfaromeogiulia20q2szIlyen szomorúan nem érhet véget ez a történet, hiszen az Alfa Romeo Giulia a klasszikus itáliai szépséget és pozitív életszemléletet megtestesítve a vezetés öröméről szól. Közel sem tucatkocsi, nem áll belőle minden utcasarkon egy példány, már csak emiatt is jó érzés látni egyet-egyet. Hát még megnyomni a Start gombot a volánon. Indulóára Super kivitel esetén 11.971.000 forint.

Pin It