Az ENSZ Éghajlatváltozási konferenciája, a United Nations Climate Change Conference november 11-22 között, Bakuban került megrendezésre.
A világ vezetőinek klímavédelmi csúcstalálkozóján a legkevésbé fejlett országok megsegítését célzó összefogás állt a középpontban, melynek elérése érdekében 1300 milliárd dollár mozgósításáról született döntés. A közel kéthetes COP29 célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, a klímaváltozás elleni intézkedésekről és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséről szóló globális tárgyalások folytatása. A nagyszabású eseményt megelőző, szintén Bakuban megrendezett októberi előkészítő kerekasztal beszélgetésen magas szintű delegáció képviselte hazánkat. Az előkészítő tárgyaláson olyan kulcsfontosságú témákra összpontosítottak, mint a hosszútávú klímastratégia, a kiszolgáltatott közösségek pénzügyi és technológiai támogatása, az új, számszerűsített vállalások meghatározása és végrehajtó intézkedések felgyorsítása. A COP29 eseményen a világ minden részéről, 198 ország (ez magában foglalja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) tagállamait és megfigyelő államait is) képviselőinek részvételével zajlott a klímapolitikai csúcstalálkozó, melyen a döntéshozók együttesen dolgoztak és dolgoznak azon, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti, legfeljebb 1,5 °C mértékű globális felmelegedésre vonatkozó célkitűzés, valamit az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének végrehajtására irányuló intézkedések megvalósuljanak.
A COP29 klímacsúcs sikeresen zárult, hiszen megszületett az a megállapodás, melynek értelmében a fejlett országok vállalták, hogy 2035-ig évente legalább 300 milliárd dollárt bocsájtanak a fejlődő országok rendelkezésére, a fennmaradó összeget magánbefektetők biztosítják. Ezzel összefüggésben a résztvevő országok képviselői megállapodtak abban is, hogy már 2025-ben hozzáférhető lesz a klímaváltozással összefüggő veszteségek és károk fedezésére szolgáló ENSZ-alap, amelynek óriási jelentősége van a legkevésbé fejlett országok felzárkóztatásában. Mérföldkőhöz érkeztünk azzal, hogy a klímaváltozás hatásainak kezelésére és enyhítésére, a tiszta energiaforrások fejlesztése és a szén-dioxid-kibocsátás nagymértékű csökkentésére nagyösszegű támogatást biztosítanak a gazdag országok a fejlődő világ számára - mondja Dr. Gremsperger Gábor (Alapító vezérigazgató, Climate Action Kft.), aki az októberi előkészítő ülésen résztvevő magyar delegáció tagja volt.
Az Európai Unió jó úton halad, hogy nettó üvegházhatású gáz kibocsátását 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse, és 2050-ig elérje a klímasemlegességet, amelyet a jelenleg hatályos uniós éghajlat- és energiapolitikai szabályozásnak köszönhetünk. Az Európai Bizottság ezen felül új javaslatot tervez, amelynek értelmében a nettó ÜHG-kibocsátást 90%-kal fogja visszaszorítani. Ez a kezdeményezés komoly sikereket érhet el a zöld átállás terén, és kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a fenntartható és zöld finanszírozásban rejlő lehetőségeket maximálisan kiaknázzuk. A fenntartható finanszírozás olyan eszköz, amely nemcsak a környezeti célok elérését támogatja, hanem gazdasági növekedési lehetőségeket is kínál – teszi hozzá a környezetvédelmi tanácsadással és kutatással foglalkozó cég vezetője.
