Ha én lennék Pókember, biztos ez lenne a saját, „különbejáratú Batmobilom”. Bár, ahogy az Agymenők Zackje is megmondta, szuperhősnek lenni nagy felelősség, nem feltétlenül egy álommeló. Az új SF90 Spider viszont minden kétséget kizáróan egy álomautó, egy vérbeli nyitott Ferrari, még akkor is ha plug-in hybrid.

Még a Ferrari is azt vallja, hogy az új Spider ugyanazzal az extrém specifikációval, teljesítménnyel rendelkezik, mint az SF90 Stradale, csak sokoldalúbb nála, valamint több vezetés örömöt ígér. Mindez a nyitható keménytetős architektúrájának köszönhető, mely optimális zajszigetelést és védelmet nyújt az elemek ellen, illetve nagy sebességnél sem deformálódik, miközben az utasoktól sem vesz el helyet. Úgyhogy az SF90 nemcsak Pókember számára nyerő, hanem mindazon autóőrülteknek, akik a Ferrari csúcstechnológiájára és a nyitott kocsikázás izgalmára vágynak. Következzenek a részletek!
Az RHT, azaz a visszahúzható keménytető olyan kompakt és egyszerű, hogy mindössze 14 másodperc alatt tűnik el a fejünk felöl, még akkor is, ha a Ferrari mozgásban van. Tulajdonképpen 2011 – illetve a 458 Spider „megjelenése” - óta folyamatosan fejlesztik, ennek köszönhető, hogy a könnyű, részben alumíniumból készült szerkezet alig 100 liternyi helyet foglal, a hagyományos rendszerek 150-200 literével szemben. Természetesen aerodinamikai szempontból is optimalizálni kellett a kialakítását, hiszen mind nyitott, mind zárt állapotában fontos, hogy a levegő a megfelelő irányba áramoljon, továbbá minimális legyen a zaj és a turbulencia. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy a Spider karosszériája ugyanolyan merev legyen, mint a Stradale változaté, amit a B-oszlop „láthatatlan” megerősítésével sikerült elérni.
Nem utolsósorban hibátlanul illeszkedik az SF90 Spider lenyűgöző dizájnjába. Annyira, hogy az elejének, az oldalának és a fenekének a stílusa megegyezik a Sradale-vel, ami nagy szó, tekintve, hogy a komplex „karral” mozgatott RHT tárolását is meg kellett oldani a formatervezőknek. Mindenesetre még az utasok fejtámlája mögött kialakított támpillérek is harmonikusan integrálódnak a karosszériába, mintha csak autó bőre alatti, szervesen odatartozó egység lenne. Így az arányok nagyon hasonlóak, mint a coupénál. Ennél is örömtelibb tény azonban az ínyenceknek, hogy a V8-as motor továbbra is jól látható, akár nyitva, akár zárva van a tető. Még mindig szemet gyönyörködtető látvány, igazi olasz mestermű. S ha lehet, akkor az előretolt pilótafülke, a 20 milliméterrel alacsonyabb tetővonal, a karcsúbb A-oszlopok, valamint a jobban döntött szélvédő még a kupénál is dinamikusabbnak mutatja a Spidert, nyitott állapotban pedig a tető hiánya vizuálisan csökkenti a Ferrari súlypontját.
Az SF90 orra amúgy ezúttal is eléggé markáns, agresszív, az itt található három légbeömlő gondoskodik a villanymotorok és a belső égésű erőforrás hűtéséről, míg a mátrix LED fényszórók aktív fényvezérlése éjszaka is jó látási viszonyokat garantál. A Ferrari farát a magasan kivezetett kipufogócsövek uralják, jól kiegészítve a nyújtottabb hátsó lámpákat, melyek radikális változást jelentenek a márka tradicionálisan kerek formáihoz képest.
A kétszemélyes utasteret a teljesen digitális HMi uralja, mely csak akkor kell életre egyfajta „ceremóniával”, amikor a kormánykerék indítógombját megnyomják. A vezető felé forduló, 16 colos műszeregységen a nagy kör alakú fordulatszámmérő van a központi helyen, mellette az akkumulátor töltöttségi szintje jelenik meg. Persze, a kijelző személyre szabható a volán vezérlőivel, többek között a navigáció is „kivetíthető” rajta. A műtárgynak is beillő kormány gombjai már érintésre reagálnak, kivétel jelentenek az ikonikus Manettino és az ablaktörlő, illetve a fényszórók kapcsolói.
A folyamatosan tökéletesített „hand-on-the-wheel”-filozófia jegyében gyakorlatilag a kormány elengedése nélkül irányítható az egész autó, melynek mozgatását a Ferrari történelmének legerősebb 8 hengeres erőforrása biztosítja. Vagyis a 90° V8-as turbómotor 780 lóerős, ehhez jön még a három villanymotor 220 lóereje. Ebből az egyik – az F1-ből származó MGUK – hátul, a motor és az új nyolcfokozatú kettős tengelykapcsolós váltó között, a hátsó tengelyen helyezkedik el, a másik kettő pedig az elsőn. Ez a kifinomult rendszer azonban nem teszi bonyolulttá a vezetését, sőt, a járművezetőnek csak ki kell választani az üzemmódot, majd minden idegszálával a vezetésre, az élményre koncentrálhat. A többiről a vezérlés gondoskodik. A négykerék-meghajtás pedig garantálja, hogy a hibrid hajtómű hihetetlen teljesítménye és 800 Nm-es csúcsnyomatéka teljes mértékben kiaknázható legyen. Az SF90 Stradale 2,5 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h-ra, míg 200 km/h-ra 7 szekundum alatt – ugyancsak álló pozícióból. Végsebessége 340 km/h. Mindössze 100 kilogrammal nehezebb a zárt kivitelnél – 1670 kilogramm -, így a fioranói versenycsíkon 79,5 másodperc alatt körbeér. Ugyanakkor átalakították a Stradale kipufogórendszerét, a „hot tube rendszernek” hála, még teljesebb, még gazdagabb hangzás élvezető a kabinban.
A pilóta négyféle üzemmód közül választhat az eManettino segítségével, melyekből teljesen új az „eDrive” beállítás. Ekkor a 3,9 literes, 195 lóerő/liter fajlagos teljesítményű belső égésű aggregát ki van kapcsolva, s a hajtást teljes egészében az első elektromos tengely (RAC-e) biztosítja. A 7,9 kWh kapacitású Li-ion akkumulátor 25 kilométeres emisszió-mentes hatótávot engedélyez, 135 km/h-s legnagyobb sebesség mellett. Hű, zöld rendszámot nem kapna Magyarországon… Az alapértelmezett „hybrid” üzemben a négy motor szinergikusan dolgozik a hatékonyság optimalizálása érdekében, s a rendszer agya önállóan dönti el, hogy a V8-as működjön-e vagy éppen lekapcsoljon. A belső égésű erőművet használó „teljesítmény”-mód a móka és a szórakozás maximalizálását szolgálja, míg a „qualify” állás lehetővé teszi, hogy a sofőr a legteljesebb mértékben kiaknázza az elektromotorokban rejlő potenciált is. Mivel a RAC-e – azaz az első elektromos tengely – teljes mértékben integrálva van az SF90 Spider járműdinamikai vezérlésébe, határhelyzetben sokkal könnyebben, egyszerűbben irányítható a gép.
A kivételes menettulajdonságokhoz Ferrari különösen hatásos aerodinamikai kialakítása is hozzájárul, többek között az innovatív és szabadalmaztatott aktív hátsó légterelő rendszer, az úgynevezett Gurney. Ez szabályozza a kocsi hátsó tengelye feletti leszorítóerő nagyságát, például kanyarokban vagy irányváltás közben megnövelve azt. Az eredmények valóban elképesztőek: 250 km/h-s kanyarodáskor 390 kilogrammnyi leszorítóerő keletkezik Assetto Fiorano specifikációval. Elöl ugyancsak optimalizálták a komplex örvénygenerátort, mely a két részre osztott, speciális szárnyfüggvényekkel szerelt első lökhárítóval és első diffúzorral összedolgozva kiegyensúlyozza az SF90 Stradale elejét. Még a Brembóval szoros együttműködésben kifejlesztett új féknyergek is rendelkeznek egy speciális, integrált aerodinamikai kiegészítővel, mely a fényszórók alatt belépő légáramot közvetlenül a betétekre és a tárcsára irányítja.
Akárcsak a Stradale esetében, a Spider vásárlói is dönthetnek a még sportosabb specifikációjú Assetto Fiorano mellett, mely a GT versenyautóktól származó Multimatic lengéscsillapítókkal, rendkívül könnyű, szénszálas karosszériaelemekkel, valamint kifejezetten versenypályára ideális Michelin Pilot Sport Cup2 gumiabroncsokkal büszkélkedhet. Ha – velem együtt - félsz a pókcsípéstől vagy nyomaszt a felelősség, s nem vállalnád a Pókemberséget, azért ez a Ferrari Spider akkor is kéne, ugye? Nekem tuti, ott állna a kis 500-asom mellett. Úgyhogy megyek is lottózni, viszlát!