Vásárlói között akadtak uralkodók, államfők és diktátorok, valamint hírességek az ipar és a show biznisz világából egyaránt. Naná, hiszen abszolút az autósvilág csúcskategóriájának etalonjaként számított, s egészen szokatlan vásárlói kívánságokat is képes volt kielégíteni. A Nagy Mercedes 1963-ban mutatkozott be.

„A „Grand Mercedes” 600 – A nagy presztízsű exkluzív jármű”. Ezzel a címmel jelent meg az 1963-as premierjekor a W100-as sorozatról szóló sajtóközlemény. A 60 éves dokumentum így folytatta: „A Mercedes-Benz folytatja a vállalat ama háború előtti hagyományát, miszerint a világ legjobb presztízsautónak zárt klubjában egy luxus felszereltségű, rendkívül biztonságos autóval képviselteti magát”.
A nagy presztízsű modellek mélyen gyökereznek a csillagos márka eredetében, aminek egyik korai iskolapéldája az 1903-as Mercedes Simplex 60 hp, amiből a márka kezdeti napjait döntően befolyásoló Emil Jellinek is birtokolt egyet. A következő években aztán egyre több Mercedes és Benz emblémát viselő négykerekű szerepelt az autógyártás legmagasabb szférájában, és az 1926-ban – az elődvállalatokból - létrejött Daimler-Benz AG is folytatta ezt a tradíciót, például a 770-es „Grosser Mercedes-szel”. 1951-től sem szakadt meg ez a hagyomány: a „600-as” a 17 éves karrierje során mindvégig az autóipar etalonjának számított.
A Mercedes-Benz 600-ast 1964 szeptemberétől gyártották, kezdettől fogva kétféle tengelytávval: a 3200 milliméteres normál és a 3900 milliméteres Pullman Saloon kivitelben. 1965-ben kerültek piacra a páncélozott változatai, később pedig a hatajtós Pullman Landaulet és a Pullman Limousine is csatlakozott a kínálathoz. A legtöbb 600-ast, konkrétan 743 példányt az USA-ba szállítottak, Németországban 589-et vásároltak, Franciaországban 151 fogyott, míg Nagy-Britanniában 126 darab kelt el belőle. Két spéci, teljesen egyedi verzió is készült: VI. Pál pápának egy hosszú tengelytávú Landaulet és gróf Berckheimnek egy rövid. 1965-ben pedig egy kétajtós kupét is építettek Sindelfingenben, hogy teszteljék a nagy kupéban rejlő lehetőségeket. Az 1956-os árlistán 56.500 DM szerepelt a limuzin, és 63.500 DM állt a Pullman Saloon mellett. Összehasonlításképpen: a szintén luxuskategóriás Mercedes-Benz 300SE (W112) limuzin nyújtott változata automata váltóval 27.800 DM-be került.
A 600-as koncepciója egyébként már nyolc évvel a világpremierje előtt megszületett. Fritz Nallinger főmérnök 1955 közepén határozta meg az alapvető specifikációt hozzá: „Szériafelszereltségként automata sebességváltót, szervokormányt és rásegítős fékeket kap. A padlóváz szerkezetét pedig úgy terveztük meg, hogy szükség esetén a tengelytáv meghosszabbításával a három üléssor is elférjen.” Nem mellesleg ez volt az első V8-as Mercedes-Benz személygépkocsi. 1959-ben került a próbapadra, a sorozatgyártású 6,3 literes erőforrás 250 lóerőt adott le.
A Mercedes-Benz 600 dizájnját Friedrich Geiger vezetésével álmodták meg. Paul Bracq szintén főszerepet játszott a tervezésben, valamint Fritz Nallinger is intenzíven részt vett a folyamatban. A jármű formája egyértelművé tette, hogy különleges személyeknek szól: maga volt a megtestesült, modern presztízs. Belül kulturált luxus, kifinomult légkör és maximális kényelem fogadta az utasokat.
Ám az 1950-es évektől már többet vártak a Mercedestől egy nagy karosszériánál és a jó menetteljesítményeknél. Ezért a márka vezetői meg akarták mutatni, hogy nincs számukra lehetetlen. Werner Breitschwerdt, az igazgatótanács későbbi elnöke azt mesélte róla, hogy „akkoriban olyan autót szerettünk volna építeni, ami megmutatja, hogy minden lehetséges. És azt akartuk, hogy minden más kocsinál többet nyújtsunk a vezetőnek és az utasoknak”. Ezért a könnyű használhatóság is fókuszba került. Számtalan kényelmi funkció egyetlen hidraulikus rendszert használt, így az ajtók zárását, a tolótető nyitását, az ablakemelők és a válaszfal mozgatását, az első és a hátsó ülés beállítását, valamint a lengéscsillapítók állítását is egy rendszer végezte. Annak idején ugyanis a hidraulika kisebb, halkabb és könnyebb volt, mint az elektromos rendszerek.
Eközben Rudolf Uhlenhaut, a személygépkocsi-fejlesztési részleg feje három fő pontot határozott meg a 600-as számára: a lehető legmagasabb utaskényelem, maximális biztonság és kiemelkedő vezetési teljesítmény. Az állítható lengéscsillapítókkal szerelt légrugózású futómű „eufórikus” kezelhetőséget garantált, de a mérnökök a fékrendszernek is kiemelt figyelmet szenteltek. A Speciális Fulda és Continental abroncsok alatt megbújó 291 milliméteres tárcsák mindegyikére két-két féknyereg hatott. Mindezeknek hála a német luxuslimuzin 9.7 másodperc alatt gyorsult 0-ról 100 km/h-ra, s akár 205 km/h-vel is tudott repeszteni.
A Mercedes-Benz 600-at sokan a világ legjobb autójaként tartották számon. Karrierje 1981-ben ért végig, 17 éves pályafutása során alig 2677 példány készült belőle. Április 11-től azonban a müncheni Studio Odeonsplatz-ban kaphatunk belőle egy kis ízelítőt, illetve az esseni Techno Classica rendezvényen is feltűnik a „Grand Mercedes”.